Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-01-24
I ___________ |mMNmwinmmw.HHMi0MB 'matMnmamtaumssmv;. ■ ; - 7 -» ■ /Krausz e: A Goldberger esetleg egy különleges eset, s ezt igy is í könyveljük el. De, a KISTEX, stb. amely csak kizárólag pamutot; gyárt és mégis 40 %-át vásárolja az alapanyagnak. Hol itt a vetikum?/ Ezért lehet támogatni a horizontális szervezeti formát. Azonban, mivel nem ismerjük a tröszti tervezetet, ezért nem szabad ezt elve tnünk. Ebben az esetben nem funkciója a kerületi EB-nak, hogy határozatot hozzon, csak észrevételeket teszünk. Javaslom, hogy Végh^e. küldje meg kerületi FB-unk részére a tröszti elképzelést és kérjük, hogy vegyék figyelembe azokat az észrevételeket, amelyek itt elhangzottak. t Különfélék: a.- Jelentés a választásokat előkészítő decemberi és januári taggyűlésekről. /Dobos Sándor elvtárs./ A napirendben bár jelentésként szerepel e téma, de szóbeli tájékoztatóra változtattuk, hogy a legutóbbi taggyűlésekről is számot tudjunk adni, ^ E taggyűlések megtartásához cél volt, hogy elsősorban a ker-i EB. munkatervében szereplő elveknek megfelelően készítsék elő ezeket. Ennek csak részben tudtunk eleget tenni. Az üzemeknek kb. 3o %-ában nem a tanácsválasztásokkal kapcsolatos feladatokról beszéltek, hanem összekötötték ezt a gazdasági feladatokkal, igy a tagság nagyobb részben a gazdasági feladatokkal foglalkozott és csak a beszámolóban beszéltek a választásokról. 1 Hozzászólások nemigen voltak, különösebb méltatás, értékelés nem történt. i A taggyűléseket úgy indítottuk, hogy közösen tartsák meg a KISZ-el, s a szervezés is ilyen irányban indult meg. Azonban ezeket mégis csak párttaggyüléseknek, vagy esetleg KISZ tagokkal bővített párttaggyűlés elmek tekinthetjük. A vasipari üzemekben 25-30 %-os volt a KISZ—tagok megjelenése, azonban általában az a jelenség, hogy a KISZ nem tudta mozgósítani tagjait e feladatra. A pedagógusokkal együtt 35oo p.tagból és tagjelöltből kb. 245o fő ^ volt jelen a taggyűléseken és hozzászólt 63o fő, ami kb. 24-25 %-ot tesz ki.^A megjelenés mintegy 3-á %-os csökkenő tendenciát mutat a korábbi hónapok taggyűléseihez viszonyítva, bár ezt azzal lehet indokolni, hogy a 62-es gazdasági év befejezésének finise erre az időszakra esett. Ezzel együtt, nem rossz a taggyűlések megjelenési átlaga. A pártszervezetek igyekeztek a kettős feladatnak megfelelni, hogy r a gazdasági tervek teljesítéséhez is nyújtsanak segítséget. Egyetlen egy üzemben nem ment ez a legjobban, a Hajógyárban, azonban lehet azt mondani, hogy gyakorlatilag itt is eleget tettek ennek. Decemberben nem tudott minden pártszervezet tag’gyülést tartani, ezért a MMG, BMG, BKI, T.festőgyár jan.7-ig kaptak engedélyt ennek pótlólagos megtartására. A jó előkészítést bizonyltja, hogy pártvezetőségi ■ülések,^pártcsoport értekezletek előzték meg e taggyűléseket. A legtöbb pártszervezet azt is megtette, hogy ütemtervet készített el, amely alapján majd végzi a választási időszak alatt a munkát, pl: Újlaki Téglagyár, Tanács pártszervezete. Azonban voltak olyanok, ahol későn indították el a csoportos beszélgetéseket, pl: az Óbudai Hajógyár, igy itt egy nap alatt sokat kellett megtartani, s ezek nem is tudtak olyan eredményt hozni, mint ahol jobban széthúzták. Az üzemek dolgozóinak általában 3o %at ölelik fel e csoportos beszélgetések, ezenkivül taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, stb. tudtunk eljutni a dolgozókhoz. Az a 2o~25 %, akikhez nem tudtunk eljutni, azok általában a több műszakban dolgozók, vagy a vidékről bejárók. Igaznak bizonyult, hogy a választások sikere az üzemekben dől el, ezt nagymértékben igazolják.a jelőlőgyüléseken való megjelenési létszámok. . ' • a H. I I ■ ——-------------------------------------------—-------------———.
