Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1963-05-16

/ '. í . f - 5 -í í r* A tapasztalatcserek alap ién 1; tjük, hogy a didaktikai eg./seg tekintetében előreléptünk, de nevelési kéa-désekben ez a tapaszt a­­' 1 latcsere folytatás sokkal g.y engébben '11. tét A pedagógus továbbképzéssel kapcsolatban, nevelési- psychológiái tekintetben kellene tov bb erősíteni a pedagoguaokat. Bizonyos gyógypedagógiai ismeretek!::;! is kellene bővíteni a peda­gógusok- képzettségét. Rendkivül szűk:;; égés lenne .ez, rőt i :en sok nehezen nevelhető gyermek van, s az agykérgi 'rült Gyerekek­ből is csak a le ;súlyosabbakat tudják átvenni ajgyógypedegógiába, tehát igen sok marad bel iül: a rendes iskol'kban. Ízt n;,yon igénylik is a pedagógusok, s ha-est meg tudnánk adni a számukra, a 'kor nyilván a szemléletükben, is változás következne be. A marxista kénzettsé: és a politikai aktivitás egy' tt következik-e; tbe. Van, aki politikailag: ézilárd, megbízható, de no; elég aktiv, ugyanakkor van olyan io, aki rendkívül jó uttörővezetc , de még nem elég képzett politikailag, a nekünk elsősörben, ezeket kellene segiteni, hogy megszerezzék azt a politikai szilárdságot, ami hiányzik még nekik. Szil ágy iné e: Vannak olyan politikai- és pedagógiai kérdései: is, Amelyekben nem egyöntetű a pedagógusok nézete. Az oktatási reform kérdésében már sikerült egyetérteni. Azt merném mondani, hogy fs, nem baj ez, mert azt jelenti ez, hoviták vannak a tantestüle­tekben, s ez egyben eredménye és eszköze is a tantestületeknek. ! Politikailag - elsősorban tényleg a művészeti téren - Italában a képzettebb pedagógusok részéről vetődnek fel e nézetek• S ezek nem abból a politikailag szilárd 1/3-ból valók, hanem inkább a 2/3-ból tevődne!: össze, akik jóindulatúi:, megértenek bennünket. Erről az információs jelentésemben is irtán. A tantestületekben politikailag és pedagógiailag is vannak vita’-. Sokfélék e viták,■ s ezeket támogatják a pedagógus pártszervezetek is, mert úgy ahogy az anyagban is áll, nem az emberek, hanem a hibás nézete.!;; ellen, harcolunk. A jó és a rossz gyere# fogalma. A nevelők többségénél az a ;ió gyerek, akivel nincs semmi baj, nem okoz semmiféle gondot, problé­mát, míg a másik gyermek, aki aktívabb, érdeklődő, esetleg kelle­metlen kérdéseket tesz .fel, az a rossz gyerek. így lesz a csende­­; sem szemlélődő, passzív gyerekből jé tanuló és az érdeklődő, aktiv g.,. erekből rossz tanuló, sok il en harcunk van ezzel kapcsolatban, te» s igen sok értetlenséggel találkozunk ilyenkor. A gyerekek tanulrir'n i eredményének elbírálásánál sincs meg a pedagógiai egység. Pl: eg.es nevelők többoldalúan bírálják el a gyerekeket, de vannak pedagógusok, akik a gyakorlati alkalmazást nem veszik figyelembe, csak az emlékezetre osztályoznak, vagyis a lecke jó felmondását veszi alapul az osztályzásnál. f Ilyen kérdésekben vitatkozunk, s a tantestületi egység egészen kis dolgokban nyilvánul meg, pl: nincs ügyelet. Vannak olyan pedagógusok, akiket minden egyes alkalommal külön kell kérni, hogy ő az ügyeletes, menjen ki a folyosóra. A magatartásnál egyes nevelők valóban az osztályközösség didaktikai folyamatokban való megnyilvánul.-sát is értékeli. Tehát ilyen kérdésekben korántsem mondhatjuk, hogy teljesen egységesek lennének a pedagó­gusok, s magának a szocialista pedagógiának az alkalmazása sem egyforma. Az ellenőrzi a felhasználása terén is rendkivül sok . vita van. Egyes nevelők azt gondolják, azért van ez, hogy a f gyermeknek mindenféle megnyilvánulását bele kell irni, pl: a gyerek éra alatt játszott a sapkájával. /A puskaporukat ellövöl­­| | dözik egerekre, s nem marad az elefántra./ Persze van olyan nevelő aki elfogadja a bírálatot és igyekszik javítani a módszerein, de vannak akikről sajnos ez teljesen lepereg. Azt mondanám, valóban jól tükrözi a kerületi iskolák tantest' loti egységét ez az anyag és javaslom,, hogy fogadjuk el. A lo. oljalon a 3. pontba azószerint javasolnám belevenni, hogy a közösségi nevelés erősítését, az ifjúsági önkormányzati szer­vek létrehözátást, erősítését kellene megvalósítani. • • l é . ■ i i i i ■ .

Next

/
Thumbnails
Contents