Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-03-28
( 999B09BB’ MIWIIIW »■! H'lil II I ' r . * > i I- 6 -* a magyar tervezés gyakorlata igen helyesen alapvető és elsődleges tervmutatónak a nemzeti jövedelem alakulását tekinti, ugyanakkor amikor a költségszintet nem tudják megfelelően vetíteni. Örömmel értesült, hogy a kerület értékelése szerint a nyereségrészesedés mértéké nőtt, viszont országosan jelentősen csökkent, áz ipar az önköltségi tervét jelentős mértékben teljesítette, nem közömbös a^népgazdaság jelenlegi helyzetében ha a kerületi iparban a termelés növekedés csak 1.7%. A minőség növelése, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentés teljesítéséről még nem tudunk megbízható méréssel meggyőződést szerezni. Ezeknek a céloknak az elérese sokkal nehezebb, mert ha a vilcg színvonal kérdését veti fel, ennek az elérése nem olyan egyszerű és nemcsak a gyártmányfejlesztést ^foglalja magában, a gyártásfejlesztés és az önköltségi színvonal kérdését is felveti. A világszínvonalú gyártmányok kor-? szerűsége tekintetében más mód nincs, minthogy közvetlen tapasztalatokat kell szerezni. A másik tényezője a gyártás fejlesztés, a^H. ötéves terv műszaki fejlesztési középpontjában éppen ez a te kérdés szerepel. Az elmaradt gyártási technológiák nem teszik lehetővé a korszerű gyártást sem. Az ipar technológiai elmaradása miatt sem kepes korszerű megoldásokat kivitelezni. Erre az iparnak egy / részében párt és kormányintézkedések nyomán lehetőségek vannak, mód van arra,Jiogya legkorszerűbb külföldi gépeket is be tudjuk állítani. A műszaki fejlesztési bizottság megállapítása szerint és a kerületben is,^nem tudjuk ezeket a korszerű technológiai szinvona lat ^kihasználni. A gyártás tekintetében nagyobb a lemaradás a világszínvonaltól, mint gyártmány vonalon. Az önköltségi számítások mutatják, ho^y a mi önköltségünk az adott gyártmányoknál megfelelően alakul es a nyereségrészesedés szempontjából csökken, csak éppen a világszínvonal szempontjából nem csökken. Véleménye szerint a világszínvonal az ipar azon területén, melyet a KGST ülés szakán m kialakított elveknek megfelelően a magyar ipar szempontjából egyre inkább szubjektív tényezőkön mulikl Az objektív ténye- I zoket a népgazdaság egyreinkább rendelkezésre tudja bácsájtani. A te szubjektív tényezők megoldása azon múlik, hogy a szakemberek világszinvonalbeli munkát tudjanak végezni. A világszínvonal eléréséért a vállalatok sokat tehetnek a technológia és az önköltség területén Egyetért azokkal az^elvtársakkal, akiknek véleménye, hogy nálunk a világszinvonal elérését nagy mértékben hátráltatja az anyagi érdekeltség nem megfelelően alkalmazott módszere, igaz, hogy a ki nem használt módszerek is. Igazuk van azoknak az ár oldalról jelentkező * nezeteknek,^hogy nem lehet^letérni a szocialista országokban az araknak az önköltségre való alapozottságától. Más országokban'is tanulmányozzák ezt^es találtak olyan módszereket, amely az adott országban megfelelően alkalmazható. Nálunk elég régen tanulmányozzák ezt, egy NDK példát mond el, ahol már régen a minőségi átvételeket egy a vállalattól független szerkezetté épitették ki. Ez a szervezet jogosult arra, hogy a vállalatoktól a gyártmányokat, megfelelő minőségi^kategorizálás mellett átvegye és világszinvonal szempontjából minősítse. Ez a vállalatra nézve anyagi érdekeitség, gél jár, jutalmazási alapot képezhet# ebből a vállalat, itt sikerült megoldani, hogy a világszinvonal ösztönözzön. Hasonlóan jól si került megoldani Csehszlovákiában, a lengyel megoldás is jónak látszik. A SZU-ban nagy vita folyik erről, Magyarország a nyeresaegreszesedésben jelentős lépést tett, igy azonban a SZU nem veszi át, mert látják azokat a hibákat, amelyek ebből következnek. A továbbiakban^ Népszabadság ezzel kapcsolatos cikkéről beszél, hogy felsőbb szinten is ismerik és tudják, hogy valamit tenni kell C3ak eppen nem tesznek semmit. M *■
