Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-03-28
f I I I ' I - 4 -A következő a pártmunka társadalmasításának kérdése, kicsit port hintünk az illetékesek szemébe, hogy mi történik, mennyire társadalmasitottuk a pártmunkát, hogy ennyi feketén függetlenített pártmunkásunk van. Lassan leszoktatjuk a párttagságot “arré; .hogy m unkaidő után végezzen pártmunkát. A PB mellett működő különböző'bizottságok sem társadalmi munkában végzik munkájukat, hanem munkaidő alatt, akkor legalább ne mondjuk, hogy társadalmi munka. A SZU-ban a nyugdíjasok végzik a társadalmi munkát. Helyesli, hogy a kongresszusi anyagnál nem átismétlés, hanem alkalmazás történik. Komlós elvtárs: At átszervezéssel kapcsolatban néhány tapasztalatát mondjí el, azzal kapcsolatban, hogy milyen jelentősége van és menyire észszerű és célszerű. Egyetlen hibát követtek el, hogy ideáig is vártak, 1959-ben looo tégla előállítási költsége 2ooo Ft, 196o-ban lo4o, 1962-ben 760.-Ft és az eladási ára 5oo.-Ft. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen gyárnak az egyedi állása nem helyes. Már is meg lehet "mondani, ho^y az általános hangulat pozitív még annak dacára is, hogy tekintélyes lemaradással kell indulni, mert az összevont vállaíatte nak mintegy 14 millió téglára átszámított lemaradása van. Felmérték az összes lehetőségeket és vizsgálat tárgyává tették, az a vélemény alakult ki, hogy a lemaradást be fogják hozni. Sok minden veszélyezteti azonban az ilyen törekvést egyrészt az idő, az épitő anyag és a tárolás is komolyan veszélyezteti az indulást, vidéki telepeken is komoly mennyiség tárol. A Filatorigát állomáson kiraknak 5 téglát, amit Szabadbattyánból hoznak ide, itt meg több millió áll a telepen, ez nem okos és nem is gazdaságos dolog es messzemenően nem azonos a kongresszusi határozatokkal. Az összevonás jó hangulatot teremtett'a dolgozók között, az egyes vezetők között nem,^ezek viszont nem tudják meg ál lapít ani a fejlődést. Az export kérdése úgy néz ki téglaipari vonatkozásban, mintha ennek a fontos kérdésnek nem tudnánk megfelelő jelentőséget adni. 1962-ben megkezdték az exportot Augsztria felé, ez nem egy rossz dolog, ennél ideálisabb dolgot nem tud elképzelni, nagy lehetőségei vannak. A^kérdés az, ha ilyen kedvező miért nem fejlesztjük és [ megyünk rá. Az első megállapodásnál az volt a kikötés, hogy ragaszte kódunk a magyar szabványhoz, amely lazább mint az osztrák szabvány. Végső soron azt mondották, ha a magyar szabvány szerint akarunk szállítani, akkor ^s zállítsunk Magyarországra. Végre eljutottak oda hogy az osztrák fél eljött Magyarországra és elmondotta, hogy mik az igényei, hozzáteszi, hogy nem is egyszer, legutóbb a legnagyobb osztrák téglagyár igazgatója volt itt és megtanultak olyan terméket gyártani, amire szükség van az osztrák piacon. Ezek ki akarják ter' jeszteni sokféle árufajtára a megrendelésüket, de miután annyi félreértés^volt a két fél között azt mondták, hogy jöjjön ki valaki a gyárból és az a szerencse érte, hogy őt hívták meg. Erre engedélyt is kért a felső szervtől, amire azt a választ kapta, hogy ez- évi utazási tervét nem irányozták elő, igy a devizát biztosítani nem tudjak, ezért az utazáshoz nem járulnak hozzá. Aiütja, ha agyagért olcsó pénzért és munkabérért devizát lehet behozni, ebben van fantázia. A gyártmányfejlesztés kérdései, a téglaiparra is jellemző. A téglaipar képes arra, hogy olyan anyagokat gyártson amely az éptkezesek során a legmesszebb menő igényeket kielégíti. Befejezésül Kádár elvtárs hozzászólására, hogy egyetlen szocialista ipar sincs olyan fejlett mint a kapitalista ipar. Hát tegyük olyan feiletté, nem volna helyes belenyugodni és elfogadni azt, hog^ ezért ne annyit csináljunk hanem kevesebbet. A másik, hogy az eredmények jó vagy rossz láttán az emberek elvesztik a kedvüket. Ahol a munkás látja, hogy a vezetésben van fantázia, ott mellé áll, ahol nem azt látja, hogy félrevezetik. __________________________________________________t e_________________________________ ■*■*■■■■■• WWBMf ■