Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-03-08
!- 8 -1 ' Az intellektuális megelőzés kérdésében vetődik fel az ön-kepzés, mivel az ilyen ügyek szakismereteket kivannak meg. Ezzel sajnos sem a rendőri, sem az ügyészségi szerveink nem. rendelkeznek, mivel 1-1 szak-területen rendkivü.1 bonyolult előírások vannak, ezért az ügyek elbírálásánál a szakembereket okvetlen megkövetelik. A-társ.tulajdonban való bűnözés elleni harc elsődlegesen a gazdasági szervek feladata. Ezen a területen sajnos még nincs megfelelő rend, különösen kirívó a Közért-leltárok területe. Ilyen esetben elsődlegesen a saját ellenőrzési apparátusukkal igyekeznek megállapítani a hiányt és annak okát, s abból lehet aztán levonni a következtetést, hogy bűncselekmény van-e vagy nincs. A differenciált bün-üldözés sajnos igen döcög„az egész Főváros területén. Itt felmerül a cselekményt elkövető tettesnek társadalom veszélyességi kérdése is. Ezt sajnos leszűkítik a származási osztály-helyzetre, pedig nagyon világos, hogy nem kizárólag a származás szabja meg az ember társadalmi gondolkodását. Addig nem követelhetjük meg a differenciált bűnüldözést, amig az embert nem társadalmi gondolkodásában értékeljük, hanem származásában, s ezt a kérdést 1-1 esetben nem fedjük fel teljesen. A személy társadalom-veszélyessége felderítésének kérdése még nagyon gyerek cipőben jár nálunk. Ez a jelentés nem tükrözi teljes egészében a Bíróság munkáját és frá csak példákon keresztül nem is lehet Ítéletet mondani erről. Itt kiragadtak 1-2 példát, de ebből a 169 esetből csak kettőt követett el osztályidegen származású egyén. A megelőzést, azaz a bűntett elkövetését lehetővé tévő okok feltárását, vagyis a szignalizációs munkát nézve, hízelgő képet ad ez a jelentes. Itt nem azt értem, hogy azt megnézik-e,„hogy az ajtó be van-e zárva, hanem azokat az okokat nem nézik és figyelik,„ amelyek az intellektuális bűncselekmények elkövetésére adnak lehetőségeket, pedig nekünk ezt is vizsgálnunk kell. Pl: a Cirkusz Vállalatnál hosszú időn keresztül történt sikkasztás, nem is olyan fondorlatos módon, mivel a vállalat a közönségszervezőjének lehetőséget ad arra, iiogy pénzt vegyen fel. Itt egyszerű intézkedéssel„ meg lehetett szüntetni azt a lehetőséget, hogy visszaélés történhessen a továbbiakban is. Ezt portya-szolgálattal nem lehet felderíteni, ezért felhívnám a figyelmet, hogy a szignalizációval ! többet foglalkozzon ugy az Ügyészség, mint a Rendőrség. Persze ^ itt megint felmerül a szálánál képzettség kérdése. Teljesen igaza van Gyurcsó elvtársnak, hogy minimális könyvelői szakképzettséggel ruházzuk fel a nyomozó-szerveinkben dolgozókat. Véleményem szerint az anyagban lévő javaslatok nem fogják teljesmértékben szolgálni azt a célt, mint amelyet hivatva vannak szolgálni. Ezért azt javasolom, hogy általában a jog-propagandát„állitf suk előtérbe ós ezt ne szűkítsük le csak a helyszíni tárgyalásokra, mivel ezeknek rövideknek kell lenniük, hogy az emberek érdeklődését figyelmét f.enn tudjuk tartani, mert egy 2-3 napon át húzódó ügynél ez nem nagyon lehetséges. Az utolsó, illetve b.pont alatti javaslatban nem hiszem, hogy a pártfegyelmi eljárás önmagában meg fog felelni a célnak, hanem a párt hivja fel megfelelő módon a gazdálkodó szervek figyelmét a társ.túl. védelmével kapcsolatos sajátos feladataikra es az ellenőrzést, feljelentést a sajátos eszközeikkel igyekezzenek megjavítani. i összefoglaló Bihari e: Elhangzott olyan javaslat, hogy titkári értekezleten tárgyaljulc meg ezt a témát. Azonban a holnapi titkári értekezletre már nem tudjuk vinni ezt, hanem ennek az évnek valamelyik időszakában fogjuk beütemezni e témát, ahova az illetékes szakmai vezetőket is bevonjuk majd. Ugyancsak felmerült, hogy a KISZ is tárgyalja meg az ifjúság szerepét a társ.túl.védelmévei kapcsolatosan. Ezt majd a KISZ végre fogja hajtani. ^ ________________________________. / . 3 _________________________ * íiiSgéieiS í **■■**■*■■■■*■«■■■ iwwwwwnmi'ani iraa«K>Bn$.
