Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-03-08
* fe Az anyagból nem derül ki, hogy a bűncselekmények nagyobb részét a 1 fi lakosságnak társadalmilag melyik része követte el? Ez kapcsolódik Krausz elvtársnak az ifjúsággal kapcsolatos kérdéséhez. Lakatos e: 1956 előtt tapasztaltunk olyan eseteket és intézkedéseket, hogy felsőbb szervek részéről beleszóltak a Bíróság döntéseiben. Jelenleg hogyan néz ki ez a felső párt- és gazdasági szervek részéről, javult-e ez a helyzet, vagy egyáltalán vannak-e ilyen esetek? Gyurcsó e: Az anyagból kitűnik, hogy a bünc se le lemé nyék áttolódtak az intellektuális területekre. Ilyen irányban a rendőrség eleget tud-e tenni a követélményé Írnek? Ezt figyelembevéve, milyen a nyomozók felkészítése, szakmai továbbképzésük? Bihari e: Javaslom, a meghívott elvtársak a kérdésekre adott válaszuk során tegyék meg észrevételeiket és hozzászólásaikat is az anyaggal kapcsolatban, hogy ne legyen ismétlődés. Amennyiben csak választ akarnak adni, ugy csak válaszolnak. Válasz és hozzászólások ^ Pless elvtársnő: Nem tudok válaszolni az ifjúság szerepe a bűnözés teleint etében kérdésre, ugyanis „a fiatalkorúakkal egy teljesen külön csoport foglalkozik ugy rendőri, mint ügyészi és bírósági vonatkozásban. Krausz e: Elnézést a közbeszólásért, hány éves korig vannak fiatalkorúnak elbírálva? Pless enő: 18 éves korig. Krausz e: Minket ez a korosztály is érdekel fertőzöttség szempontjából. Pless enő: Ilyen statisztikánk nincsen. Erre csak azt tudnám mondani, hogy a fiatalabb korosztályhoz tartozók, mondjuk ugy a KISZ-korúak követik el inkább a bűncselekményeket pl. a veszélyeztetett területeken, igy a 2.ÉPFU-nál a ruha-eladásokkal kapcsolatban. Az ilyen fiatalabb korúak az általunk tárgyalt ügyeknek kisebb részét teszi ki.„Sajnos találunk olyan ügyeket is, ahol XlSZ-tagok követték el a bűncselekményt, de itt megtalálható az is, hogy az illetékes KISZ szervezet figyelmét felhívták az esetre. A társ-i bíróságokkal nem foglalkoztunk, mert az érvénybenlévő rendelet főleg az Ügyészség feladatává tette ezt, de főleg a BMG, bői jönnek be hozzánk és keresnek velünk kapcsolatot. Megjegyzem, a megelőzés terén az egyik legfontosabb feladat a társadalmi bíróságok működésének kiszelesitése. Égető e. 2. kérdésére válaszolva; sajnos ezeket a döntéseket mind mi hoztuk. Erre igen nehéz válaszolni, vannak jó és gyengébb bírók. A Bíróság elnöke nem mondhatja meg, hogy milyen döntést hozzanak 1-1 ügyben. Politikailag megindokolhatjuk, magyarázhatjuk a szerepét, de mást nem tudunk tenni. Ezenkivül 3 fő hozza meg a döntést: a biró, a szak-biró és a társadalmi ülnök. Ezzel nem ákarom áthárítani a felelősséget az ülnök felé, mert minden esetben a biró felelős az ítéletért. Legnagyobb probléma, hogy éppen ilyen embereknél, ill. az ezekkel szemben hozott Ítéleteiméi fordulnak elő hibák, akik osztályidegenek, többszöri bünözök? stb. Ugyanis ott, ahol nevelni lehet, ott ritkábban fordulnak elő ilyen hibák, mivel a nevelés már benne van bíróinkban. • / ° Jj I
