Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1961-05-18

Feljegyzés Bihari et. részére.

Megbízás alapján beszélgetést folytattam a kerületi Tanács -ügyészség-biróság jogászaival, pártunk szövetségi politikájának érve__ nyesüléséről.

V! megbeszélésen az említett intézmények &Q jogászából 'fG-an jelenv-C tek meg, köztük 5 elvtárs tagja a pártnak. 9 felszólalásra került sor.

A jelenlévők egyetértésével találkozott több elvtárs felszólalásának azon kitétele, hogy ugy érzik, élvezik a helyi hivatal és pártszervezet megbecsülését, bizalmát. A korábbi évekhez viszonvitva különböző kormányintézkedéseken "leereszt ül' is jobban élvezik tár - 33.dalműnk megbecsüleset, amely nagyobb arányú kitüntetésekben, fizeíeö'rendezésekben nyi 1 vánu 11 meg.

Állami politikai szerveknél, személyi ügyük intézése során hát^ y rányos megkülönböztetést nem észlelne!©/ “

Két hozzászólás hangzott el, melyből kicsendült, hogy az 1945 előtt végzettek felé nincs meg a kellő bizalőm7~miután őket korábbi" funkciójukból 1951-52-es években leváltották és kiacbb~~~beo s zta a ok- Ha HeTye'zték, helyettük párttagokat állítottak be. így 22 megyei vezető ügeyz közül mindössze ketten pártonkivüliek.

~ Zavart okozott a régi és az uj értelmiség fogalma. Két párttag y értelmezte ezt helyejü’^sen, többenTMa~vegzet'íseg idejét értették y ez alatt. Egy pártonkivüli elvtárs szólalt fel, olyformában, hogy \ az értelmiségnek kell kezdeményezni a münkásosztállyaT való ~szo-~

vei a eg re lépestT miutT án oE~Hnh'eIc"~s zülcs e sgease get"' f e 1 kés zült se gífkv-U néi fogva~~elobb meg/lceli erTsekl “* I' vita volt atekintrátben, hogy~~51yan értelmiségi körökkel a .munkásosztály szövetségre léphet-e, aTcik egyes~kéfdésekbenUás ideológiai aliaspohTöf képvTséInekT~E probléma a vita során tisztázódott,

■ öiyértélemBen, hogy a proletárdiktatúra kérdésében, mint fő kérdéa// ben kell egyetérteni.

Több^hozzászóló azokat a szövetkezeti és pártonkivüli vezetőket áruló szövetségeseknek tekintettek, akikkel szemben bűncselekmény 1 folytán eljártak. Ezek la szövetségesek?

Nehezen értették meg, hogy a szövetség minimálisan feltételezi az állampolgári kötelezettsegek teljesítését, törvényeink tiszteiéi-" r HenTárt ás át .""Aki á zt megsért i, azt már ríem a szövet ség-politilca,

líanem a büntető politikai elvek alapján Ítélik meg.

Felmerült a jogászok körében lévő egyenetlenség és az értelmiségiek körében meglévő széthúzás*

Jogászok körében a széthúzást az üzemi jogászok javára való bér/ eltolódás okozza,amely természetszerűen megnem értéssel találkoy zik miután/ különösen a birák felelősége nagyobb és munkájuk több ~y? mint az üzemi jogászoké.Az értelmiség körében meglévő egyonletlenséget az orvosok,mérnökök anyagi hajnáazása oicózza^’

A megbeszélés szellemét legjobban egy hozzászólás tükrözte^melynek az volt a lénveae.hogy az értelmiség annyi megbecsülést vár\ jón és annyit kap,amynnyr megbecsül'ésben BÓszesiti rendszerünket.

. Véleményem szerint a megbeszélés felszabadult légkörben zajlott le, \y szívesen vették ezt a tanácskozást,

Budapest 1961.IV.27. _ Klavasch József.

39 i