Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1961-05-18

; y pM O «■

i S v

I *

1 ebben már nem voltak hajlandók semmit sem tenni.

Azt meg egy pedagógus mondta, hogy olyan légkört kell kialakítani, hogy a párttagok bátran megmondhassák véleményüket. Mikor megnéztem, mire alapozza ezt a véleményét, hát a Vörösváriúti iskolából jött, ahol ugyanazt a légkört akarják megteremteni, amit tavaly a fiák tár-utcában nehezen tudtunk helyrehozni, ami ellen kétkézzel kellett harcolnunk.

Vigyáznunk kell azonban arra is, hogy nehogy az elv társainkban egy olyan gondolatot alakítsunk ki, hogy a szövetségi politika most minden határt elmos. Nekünk igenis nagyon meg kell néznünk megérdemll-e az a párto nkivüli, hogy ezt a politikát alkalmazzuk vele szemben és nagyon kemény osztályharccá kell ezt a szövetségi politikát kialakítanunk.

Javasolva van kibővített pártbizottsági ülésen való tárgyalásra ez az anyag. Véleményem szerint nem baj, ha 3o-al többen leszünk, ez csak hasznos lesz és a pártvezetőségi tagokat állandóan arra kell tanítanunk, hogy ezt folyamatosán csinálni kell.'

Rugg elv társnak igaza van, hogy amikor politikai oldaláról nézzük a szövetségi politikát, akkor megy valahogy, de mikor az anyagi oldalát nézik, akkor nem megy} mert a kiskereskedőnek, orvosnak, stb. autója van, ugyancsak a közellátás jelenlegi f-\ helyzete nem nagyon segiti a szövetségi politikát. Az egyszerű

ember csak úgy mondja, ho©" ennek ez van, az van, ezt sajnos megértetni nem lehet. Mi értjük, de az egyszerű emberek nem értik és az a lényeg, hogy ők értsék. Mi tudjuk, hogy decemberre lesz hús több, illetve jobb lesz a helyzet, ezt kell megértetni a dolgozókkal.

Polonyl elvtársnak, amit én is ajánlok, hogy a Népfrontban a kisiparosokkal lehetőleg többet politizáljatok, aztán lehet szórakozni is. A papok kérdése, ezt majd meg £>gjuk nézni.

Az üzemben az egyes párttagok hogyan nyilvánulnak meg. Nem lehet szövetségi politikát csinálni, ha üzemenbelül a/ bizalmatlanság a domináló, az őszintétlenség uralkodik./A kérdés lényege, hogy bizalommal legyünk az emberekkel. Ha az a pártonkivüli ténylegesen el akar utazni külfödre, akkor támogassa a személyzeti, ha egyébként becsületes, ne féljenek, hogy liberális; sá nyilvánítják őket. A beiskolázásoknál az az előirányzat,

hogy 5o-5o % legyen az arány, 5o % munkás 5o % pedig egyéb,

Ytt ebbe belefér a volt kulák gyereke is esetleg 1-2, azonban

többségükben yilván nem őket fogják felvenni az egyetemekre, ha felvesznek 1-2-öt, attól még nem lesz rossz az arány.

Mennyivel rosszabb a volt kuláknak a gyereke, mint egy reakciós munkásé, vagy orvosé, igy is felvetődik a kérdés..

"A felkészültség kérdése.

1 Nem lenne helyes a téglagyárakba kimenni és ott olyan előadást

tartani, ami tele van tűzdelve idegen kifejezések tel. Ez nekik olyan lenne, mintha kinai nyelven beszélnének előttük.

Az értelmiség egyes emberek előtt úgy szerepel ám-blokk/teljes egészében/, mint ellenség. Egyik pedagógus mondta, régen nem számitott értelmiségnek, most meg értelmiségi és azért nem találja a helyét.

Mikor mi pártonkivüliékről beszélünk, egyes elmaradt párttagok, egy egyes pártvezetőségi tagok előtt is, ilyenkor megjelenik

1-1 dörzsölt kispolgár, mert előtte nincs is már pártonkivüli csak ez, iil. csak ilyen ismer. Mi a becsületes pártonkivüliekre gondolunk és számítunk.

Kérkedéssel kapcsolatban. Mintahogy Stadinger eüv társ vetette fel, ezekkel a párttagságukkal kérkedő párttagokkal szemben nagyon élesen fel kell lépni, mintahogy a szövetségi politika nem jelenthet a párttagok részére különösebb hátrányt. Azonban ez sem- jellemző, hanem az, hogy előnyben van része a párttagságnak. Erre azt mondják, hogy hány párttagnak és hány pártonkivülinek van gépkocsija.

mm *

MMKMKMGMIMMattNaMMI TIWimlH'TiriHrOH' l..............