Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-03-23
——— \ - - 2 -t mit csináljanak. Ilyen problémák vannak más üzemeknél is. Az üzemek tehát nem minden esetben elég okosak és nincsenek azon a szinten, hogy átlássák az egész népgazdaságot. A munkanap' fényképezésekkel kapcsolatban elmondja, hogy egyes helyeken ezt csak a nozmarendezésre használják fel. Abban egyetért, hogy nem minden szervezési intézkedést valósítanak meg, amit meg lehetne tenni, de általában nem igy van. Stadinger elvtárs;Kifogásolja, hogy Dobos elvtárs nem hivtuk meg, továbbá azV,r hogy a" jelentés cime bizonyos ellentmondást tartalmaz. Azt, hogy ezt a témát napirenden kell tartani, hogy ebben a VB-nak a vonala helyes, nem vitás. Ha átnézi a munkatervet, kitűnik, hogy az anyag 5o%-ban összefüggésben van a PB határozatpk végrelinajtásával. Véleménye szerint, azok a fő kérdések, melyek ebben az anyagban Í3 fel vannak vetve, továbbá kérdések formájában is ki lettek dolgozva, ezek konkrét gazdasági elemzés nélkül nem értékelhetők alaposan. Az 1961- es évből lassan 3 hónap lement, amikor komolyabban, alaposabban, először kell realizálni a Pol.Biz. határozatait. Ez az anyag túlságosan elvi, elszakad a tényleges adatoktól. A Ppl.Biz. határozatok teljesítésének feltétele a határozatok realizálása. így ennek az anyagnak az értékelése annak dacára, hogy jó anyag és az is, ami ide le van Írva., nem a legkönnyebb* Nekünk az a relaaarunk, nogy amit kifo^asoIunR,Reklamálunk a partszervezetektől, az is bent legyen a munkában. A tényéktől való bizonyos mértékű elszakadás kedvezőtlenül befolyásolja a dolgokat. Ezt mutatja bizonyos mértékig a konkrétumoktól való elszakadás is. Ennek dacára jé, hogy ezzel foglalkozunk, ebből csak haszon/ehet, a VB tagjai rá lettek kényszerintve, hogy elmenjenek a különböző^üzemekbe . Ez feltétlenül javitó jellegű volt saját maguk fejlődése és a pártszervezetek szempontjából is. Ez az anyag, valamint^használt, csak nem ad elég segítséget. Régebben egyszer egy aktiva értekezleten ki lett fejtve, hogy a munkás tartalékol a norma miatt, a művezető a terv miatt és igy tovább, ez a tartaléklánc meg van, ennek a problémája nincs megoldva. Most az a feladat, hogy "ráolvasás" helyett gazdasági ösztönzéssel törekedjenek arra a ^helyes módszerre,^ amely nem a tartalékolásra öszöönöz. A műszaki értelmiség problémája ez elég érdekesen megfogalmazott dolog. így ahogy le van irva , nem fogadja el teljes egeszeben. Ezt ki kell egészíteni /gy dologgal, mennyire lát gaz üzem rejtelmeibe, erre a lehetőség elég minimális. A gazdasagba belelát, de a számokba, melyek ellenőrzik, hogy a tevékenység gazdaságos-e, ebbe nem lát bele. Még nincs kidolgozva, hogyan lehetne megoldani, hogy a műszakiak belelássanak ebbe. Véleménye szerint a gazdaságossági szemlélet szépen terjedőben van. A 7. oldal 7. pontja szerint a felsőbb gazdasági vezetéssel kapcsolatban sok az észrevétel negativ vonatkozásban. Nem vitatja, hogy az iparigazgatóságok követnek el hibákat, de ide hozzánk az jut/l, hogy mi kevesebbet beszélünk a másik oldalról. Véleménye szerint/em követnek ott sem több hibát, mint itt nálunk lent. Az anyag szerint az intézkedési tervek támasztják alá a vállalati terveket, ez nyilvánvaló tévedés, mert ilyen nincs. A 7. oldl 2. pontja szerint " E^yes üzemekben abban látják a pártszervezetek feladatát, hogy az intez» kedési terveket elkészítsék stb." ha ez igy van, akkor hibák vannak, mi soha nem köteleztük a pártszervezeteket, hogy készítsenek intézkedési tervet, ha csinálják akkor hiba van. Az értelmiség problémájával kapcsolatban általában javulás van B feladatok hozzáálllásában. A 4-5 éve dolgozó mérnökök fizetése el-^ marad a szakmunkások mögött, náluk is ez a helyzet, az ilyen zavaró dolgok nehezitik a munkát. . ____________________________________h íjt I
