Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1960-04-07
' -----------------------------------------------------" 1 11 ■ É . I. ■ 1 .1 Hl gi " ; j i 03 f i ^ u c áv .J J * - s -A többi üzemek titkárainál még alapszervi szinten som fordul elő ilyen, A RG, iliG esetében as a véleménye, hogy a titkár - sági rendszer nem rontja a kollektív vezetést, rendszerint azokat a kérdéseket viszik oda, amik a mindennapi életben felmerülnek és gyor intézkedésre van .szükség. Erről mindig tájékoztat jak & vezetőséget. Ami a Csillagjáé gyi Len ár ugy-ár csúcsvezetőségét illeti, bogy az alapszervezetek önállós'é gának kérdését a csucsvezetőség nem látja helyesen, van c y-két'“'személy, aki hellyé sen látja, végsőroron a gyakorlatban nem is lesz mngaalósi. — va, mert a vezetőség többi tarája nem hajtja végre • Hogy a van-e itt változás, illetve a régi vezetőség nem gátolja-e a munkát, a helyzet az, hogy ma sincs meg a pártegység, két részre szakadt a vezetőség, most vizsgáljuk, hogy'"mi az oka ennek. Krausz elvbársnak, a kollektív vezetésnek csak a politikai részét értékeltük a gazdasági r eszét nem, ami a gazdasági részt illeti, ezeknek a szerveknek a demokratizmusát néztük meg. Stadinger elvtársnak, ami a pártvezetőség saját munkastílusának bírálatát illeti, van ilyen, persze nem ugy mint a választás ideto jén, nem olyan őszinte, kicsit formális a végzett munkát illetően Szkupien elvbárs a társadalmi tulajdon ellen vétett és az .igazgató az ügyészség, biróság stb. felé intézkedett, nem vette figyelembe azokat a pozitiv vonásokat, amik ennél az embernél meg vannak, ezeket az intézkedéseket visszavonattuk. gat.ulovszky eÍvtárs; Az anyagot átnézte, jónak tartja, felveti azokat az alapvető változásokat, ami lényegében a kollektív vezetésben i beállott, lényegében a változás as országos változás eredménye-I kéjt jött létre. Egy őszinte légkör alakult ki, ami nagyban elősegítette a pártvezetőóégek kollektív munkáját. Másrészt as 1956- os események után a pártszervezet létszáma csökkent, igy rendi kivül megnőt a pártvezetőség szerepe és kétségtelenül élőtérbe került a kollektív vezetés. Az anyag tükrözi, hogy hogyan támaszkodna^ az alapszervi vezetőségekre, a vezetőségi ülések előkészítése is a legfejlettebb módszerekkel folyik, brigádmunká, j val. Ez azt mutatja, hogy a kollektív vezetés színvonalában vsl* ■ to. tozásf állott be. Elmondja,» hogy ő maga is résztvesz egy-egy vezetőségi ülésen, ezek előkészítése és lefolyása azt mutatja, hggy elég részletesen elemzik, vizsgálják az egyes problémákat. Egy ember ezt nem. tudj a elvégezni, ezt csakis kollektív munka alapján tudják megoldani. A legtöbb pártvezetés égnél megtárgyaltak a vezetőség munkastílusát, ez azt jelenti,,:hogy helyesen fogják fel a bírálat öribirálat kérdését, amikor a válasz ugy ► vetődik fel, hogy kibontakozóban van a munkaverseny, komoly fejlődés van a munkában, ez szintén bírálat, öribirálat helyes módszere. Bz azt mutatja, ho© helyes irányban dolgoznak, ilyen • vonatkozásban^komoly eredményt értünk el. Pld. a Textilfestőgyár vezetőségi ^ülésén komoly probléma volt, ho© a személyzeti veí ; zetés munkája összekapcsolódott a pártvezetés munkájával. Felvetették, hogy helytelen ez a módszer, hátrány származik belőle, javítottak is ezen a munkán. A jelentéssel kapcsolatban azt, hogy a követelményeknek megfelel még nem lehet mondani, de azt kétségtelen, meg lehet állapítani, hogy fejlődés van. réaainger elvtars:Kérdés ében az önkritikái helyzet hiányát vetette fel ezt most is fenntartja, nem azt mondja, hogy nincs önkritika, biztos ho© van, személyes tapasztalata is van erről, de ebbenaz anyagbeji ez a kérdés nincs feldolgozva. Javasolja felhívni a pár szervezetek figyelmét, a munkaterv végrehajtásával kapcsolatban tűzzek napirendre saját munkamódszerüket is. Az egész’jelentesse! kapcsolatban az a véleménye, hogy jó, csak a fentemlitett vonatkozásban jo lenne erre egy más alkalommal visszatérni. ■ mmm. Áj
