Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1960-03-10

[ sna««nHiuuwiuuinav'iu ■mMmaamutamnKm..' ■-7- ueoos ■ \ ' Ami pedig a tananyag megjelenését illeti, Kétségtelenül van ilyen probléma. De hozza Kell tenai, hogy enoeK sok esetben csak a ter­jesztés az oka, nehezen jut ki az alapszervekhez az 8nyag. Ezen a területen kell valamit csinálni. Egy-két esetben előfordult, ho© a nyomdai Kapacitás nem bírta az anyagok időben elKészitésót. Ilyen eset volt a Kongresszusi anyag Kiadásánál. Még egy dolgot 8 jelentéssel Kapcsolatban, szerepel a jelentés­ben, ho© a Budapesti Pártbizottság felé javasolni fogja a VB bizo­nyítvány Kiálitását a hallgatóK részére. Több helyről jöttek ilyen problémával ós az ilyen javaslatoKát a KerületeK részéről a Bp.PB elfogadta és minden oKtatási formán Kapnak bizonyítványt a hallga­tók. Természetesen enneo nyilvántartása majd sok munkát ad az 8git. prop. osztályoknak. Az elmélet és gyakorlat alkalmazásánál vannsk ugyan eredmények, de még nem mondhatjuk el, ho© aprópénzre tudnák váltani az elméleti órákon tanultskat a gyakorlati életben. Ven előrehaladás itt is, de még távol állunk attól, ho© az ebéletet megfelelően alkalmaz­ni tudjuk. Ezen a területen is még nagyon sokat kell tenni. Bihari elvtársi összefoglalja az anyagot, to E©behangzóao az a vélemény, hogy vao fejlődést a tavalyi oktatási évhez viszonyítva. Ezt vezető propagandisták és különböző terüle­ten dolgozó elvtársak állapították meg. Méhész elv társnak is ez a véleménye. Az anyag kevés összehasonlítást tesz sz elmúlt évvel. Figyelmeztet bennünket az a szám is, hogy sz oktatásba bevontak 60-70 %-a jelenik meg rendszeresen a foglalkozáson és ebben az ‘•önkéntesség'* is benne van. Még mindig nem eléggé az önkéntes­ség alapján lett a hallgatóság Kiválogatva, bizonyos lelki Kény­szer még volt. Azt javasolja, hogy a Következő oktatási óv előké­szítésénél ve©ék figyelembe e számokat és tényeket is. Vélemé­nye szerint fokozni kell az oktatási agitációt, hogy a párttagok jobban megértsék az elméleti tudás szükségességét. Nemcsak arról vao most szó, ho© a jelentkezetteknek 23 %-a nem jeleoik meg, hanem arról is, ho© akik megjelennek, azok sincsenek felkészül­ve megfelelően. Ami a funkcionáriusok oktatását illeti, itt külön kell szólni a fi titkárok és a pártapparátusban dolgozók oktatásáról. Véleménye szerint, túl le van szűkítve az elméleti kérdésekkel való foglal­kozás, ha csak azt vesszük alapul, ho© járnak-e az illető elvtár­sak oktatásra. Pl. az apparátus dolgozói minden hónapban egyszer résztvesznefc elméleti konferencián, ami u©ancsak azt jelenti, hogy foglalkoznak elméleti kérdésekkel. Legutóbb pl. a békés egy­más mellett élés kérdése lett megtárgyalva. A titkároknál hasonló a helyzet, azok minden 2 hétben egész napos titkári értekezlet keretében foglalkoznak elméleti kérdésekkel, s a méghaILgatótt előadás után csoportos viták vannak 8 tárgyalt anyagból. Tehát az elvtársak foglalkoznak élméleti Kérdésekkel és a fenti form8 is az elméleti kérdések elsajátítását jelenti. S ugy gondol­ja, hogy ha ezt az anyagot igy a titkároknak elmondanánk, nem len­ne nagyon jó hatása. Persze a notórius hiányzóknak felelősségét fel kell vetni, de azt nem lehet elmondani még sem, ho© e©alta­­lán nem vesznek részt oktatásban. Az elmélet és gyakorist kérdésével foglalkozva, meg kell állapí­tani, ho© ez oem szerepel eléggé az anyagban. Helyes lett volna kitérni a vizsgálatnak arrs is, hogyan hasznosítják az elméleti foglalkozásokon tanultakat a gyakorlatban. A legközelebbi tárgya­lásnál erre bővebben kell kitérni. Senki nem azért tanul, hogy el­­töltse az idejét, hanem, hogy a tanultakat a ©akorlatban is avé­­nyesitse. A jövőben erre az ágit.Prop.osztálynak nagyobb gondot kell fordítani. n9 ; JMWM í j

Next

/
Thumbnails
Contents