Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1958-06-19

; .. ta* , - 2 -» eo eredményesnek mondhatók a foglalkozások. 1 ^^ A gazdasági kérdésekkel foglalkozó téma, elsősorban az Időszerű kérdések tanfolyamon, elősegítette a hallgatók tisztánlátását, a termelekenyseg eraeleése, az önköltség csökkentése és az életszín­vonal emelése összefüggésének megértésében. Ezt bizonyította több helyen a bérrendezésnél a tanfolyam hallgatóinak az agitációja, pl. a Becsi-uti Téglagyárban, az ő. Haris ny agyárban, a Bp-i Haris— nyagyárban, a Goldbergergyárban. A korábbi évek oktatásához viszonyitva, lemérhető az idei oktatásunk eredménye abban, hogy a taggyűléseken, pártnapokon és egyéb üzemi ér­tekezletekén az oktatásban résztvevő hallgatók felszólalásokban hasz­nosították a tanultakat, még olyanok is, akik régebben nem szóltatok í. 1 Ysyfzi0bfo sokat segített az oktatás a pártalet kialakításában. Ü a í® ellon» 9 Pótegység megerősítésében. EB elsősorban annak az eredménye, hogy az idei tematikája az oktatásnak, a mindennapi élet­tel volt összekötve. y Ez az oktatási év„jó alapot adott ja erők felmérésére és megadta az átmenetet a jovo évi fegyelmezettebb, magasabb színvonalú oktatáshoz. ^ 2ííiS0<C 0l!?Ve£5 kérdésb segített tisztázni ez az oktatási év, í11^5 tisztazafclan, vagy olyan elvi kérdés, melyet nem si­került mindenkivel egyértelműen megértetni, pl: 1./ A múltban elkövetett hibák elemzésénél, nem mindenki látja egyfor­bogyoa követhetett el a párt olyan súlyos hibákat, hogy az ellenforradalom megtörténhetett. 2./ A munkás-paraszt szövetséget elvben értik, de a gyakorlatban mé»­­is parasztellenes megnyilvánulás érződik azokban a kijelentésekben. “J6* / 3 p??s??b mierb 91 üobban?'' Helytelenül értelmezik a paraszt­ság jobb eletet. Egy-két kirivó példán keresztül az egész paraszt­ság életét olyannak vélik. 6 y 3»/ A„XX. Kongresszust még ma is sokan úgy értékelik, hogy az előse­gítette a Sztálin kérdéssel az ellenforradalmat, A XX. Kongresszus által felvetett elvi kérdéseket sem sikerült min­denkivel megértetni. Pl, a parlamenti ut, mint a szocializmusba ta való átmenet egyik formáját, lehetetlennek tartják. A mai francia esemenyekkel különösen megdőlt nek válik ezt a tanítást, 4,/ Nagyon bonyolult és nehezen tisztázott probléma volt az osztály­harc és a magyarországi osztályok helyzete. Különösen az értelmiség ®s ® kispolgárság osztályozása okozott problémát. Sok gondot oko­zott,- még a propagandistáknak is, - a munkásosztály mai össze­­tacelenek, a kispolgárság beáramlásának a ténye, hogyan hat a ► munkásosztály egységére. ^*4 A több—párt—rendszer is sok vitára adott okot, mert a nápidemokra— tíkus országokból vett példákkal bizonyították a lehetőségét. 6./ A pártról szóló tanítást elvileg megértették, de a gyakorlatban még mindég nem látják helyesen, pl. e pártegység kérdését csak a felsőbb szerveknél tartják fontosnak. A tömeg kap cső lat nál „is figyelmen kivül hagyjak a párttagok szere­pet es roleg a felső vezetők törne gkapcsolatura szűkítik. * 7./ A vallásról szóló vita, bár eredményes volt, mert felvértezte a parttag°kat„ az idealista nézetek elleni harcra, de miután hiány­zott a természettudományok ismerete, maguk a propagandisták is, csak gyakorlatias formában beszéltek a vallás keletkezéséről, gyö­keréről es társadalmi szerepéről, épp ezárt, sok kérdésre nem tud­tak választ adni, . / . 45 l—..—. ............._ _ . - - . —- . — . - . —_ . _ - . ... _ —.............­­_ ■ ' 1 1 1 ■ Ilii ■■ I I 1 I ■■

Next

/
Thumbnails
Contents