Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-03-27
í rwmiriininnrifiif nf ' > igyekeznek jó arcot mutatni a partszervezet felé és a kapott feladatokat elvégezni. Feltétlenül fontos, hogy ezzel párosuljon az, hogy ezeket állasfoglalasra bírjuk. Ha valaki mereven kijelenti, hogy nem politizál es ehhez konokul'ragaszkodik, ez már mega allásfoglalás. Az ilyeneknek az utánpótlásáról gondoskodni kell, mert véleménye szerint nem lehet évekig megalkuvást folytatni ezekkel szemben, főleg nem a vezető beosztásunk esettében. Emellett oda kell hatni, hogy még a műhelyvezetők is a népidemokrácia emberei legyenek. Véleménye, hogy a műszaki értelmiséget eléggé körüludvarolták a z elmúlt években és úgy néz ki, hogy erre ma is hajlamosak vagyunk. Sokkal inkább kell a fizikai dolgozókra építeni, ezek azok, akikre a portnak támaszkodnia kell. Úgy látja, hogy pl. a terme,lási értekezletek túl mechanikusak és a dolgozók nem látják megfelelőnek a légkört arra, hogy elmondják problémáikat. i\ szakszervezetet is jobban meg kellene mozgatni, ugyanakkor a pár tszerve zetre is komoly feladat hárul. A mi műszaki, értelmiségünk - régiek és újak egyaránt - sokat kapott a mi i’end a serünkben, sőt, a régiek túl sokat is kaptak ahhoz képest, amennyit megérdemeltek és most úgy érzik,hogy itt nem kell sokat tenniők, úgyis megtalálják őket. Véleménye, hogy az erőviszonyokat kell alapvetően megváltoztatni az üzemekben, mert különben 'a műszaki értelmiség csak tessék-lussék fog alkalmazkodni és ez esetben nemcsak a fiatalokat fogjuk elveszíteni, hanem amfizikai dolgozók körében sem lesz olyan talajuk, melynek segítségével alapvető fordulatot érhetnének el az üzemekben. Rákos B.' elv társ: Nagyon szerencsésnek tartja, hogy Varga elvtars lett a párttá tk'ár a Gázgyárban, aki egyúttal műszaki szakember is és ily módon a műszaki problémákon keresztül is meg tudja fogni az értelmiségié ke t. Tapasztalata, hogy az igazgató- bármilyen jóindulatú is - előbbutóbb a régi műszaki értelmiségiek halójába kér il és nem tud minden esetben úgy intézkedni, ahogy kellene. Nagyon nehéz a kommunista műszakiaknak a helyzete, legalább is a sajat helyzetéből ítélve igy látja. Szintén műszaki értelmiségi, esti egyetemen végzett. A régi műszaki értelmiségiek egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, ha pl. valami összeírás van, hogy megjegyezzék.: esti egyetemen végzett. Még soha saját személyével kapcsolatban nem hallott úgy nyilatkozni, hogy ő "kiváló mérnök", még most is, mint kivald fizikai dolgozót említik meg. állíthatja, hogy a fizikai dolgozó is képes ugyanazt a tudást megszerzői, amit egy régi értelmiségi megszerzett. Ugyancsak tapasztalja, mint munkásból lett értelmiségi, hogy a régi értelmiségiek igyekeznek "túladni" rajta, 5-6 mérnöki helyet felkínálták már neki. Ezek a jelenségek mutatjuk meg igazi arcukat. Van olyan jelenség most, hogy a párt megerősödött, hogy egymás után kérik 9 pártba való felvételüket és valószínű, fel is fogják őket venni, mintha misem történt volna. Jelenleg náluk sem a fő/mérnök, sem a termelési oszt;, vezető, sem pedig a főmechanikus nem parttag. Legjobban az bánt ja őt, ho^y maguk a kommunisták, a kommunis ta fizikai dolgozók is őket tartják a legjobb szakembereknek. Ezzel a kérdéssel valóban kellene foglalkozni. Maga is helyesnek tartja, hogy az igazgató is képzett mérnök legyen. Homola Károly elvt.: Az értelmiséggel kapcsolatos kérdés lényege véleménye '“szerTol; azT,’"’ hogy műszaki értelmiség és általában az értelmiség es a munkások között a viszony nem j .. Nem lehet mondani, hogy' általánosan nem jó, mert azon értelmiségiek esetében, akik parancsnokai a termelésnek, ott a viszony a munkásokkal jónak mondható. Azonban van egy^ másik réteg az üzemekben, pl. a Hajógyárban a szerkesztés, •;< műszaki főosztály, a technológiai osztály, amelyeknek mérnökei csak ritkán 40_ _________________________________
