Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-03-27
|W4m»».i«^miwwnwaa'WMMii m eneutKstvtxtaavt. ■ ■ I ,''"'1 •“--- ----- ' /- a -I t Kérdések: Ilart Jánosnó elvt.-nő: tan-e képünk arról, hogy a pártookivüli műszaki . ér beírni s éggel mikén t foglalkoznak a párttag műszaki értelmiségiek úgy politikai, mint szakmai vonatkozásban. Van-e ilyenre példa? Az anyag a munkásosztály vezető szerepével kapcsolatban úgy mondja,- hogy azt általában elfogadják, ugyanakkor később, a 4. oldalon az van, hogy nem nagyon fogadjak el a munkásból lett műszaki értelmiséget. Később az van, hogy értelmiségnek tulajdonképpen csak a régi értelmiséget - tartják. így nem világos előtte a munkásosztály vezető szerepének elfogadása, véleménye, itt ellentmondás van. Van-e arról képe a VB-oek, hogy hány műszaki értelmiséget érint o kerületben az erkölcsi, illetve feddhetetlenség! bizonyítvány kötelezővé tétele, hányán vannak, akik esetleg nem kapnak ilyen bizony itványt. Audíkovszky J.-né elvt.-női) Véleménye szerint, az anyag kezdetén helyes lett volna képet adni arról, hány műszaki értelmiség van, ebnői hány párttag, illetve ezeknek milyen a szociális összetétele és azt :’"~N is fel kellett volna tüntetni, vezető beosztásban milyen a munkáskáderek helyzete. Tóbiásáé elv:,.; 3zó esett az újításokról. Kérdése, hogy a vizsgált 10 üzem"ben van-e köpünk arról, hogy az utóbbi egy év folyamán a termelés fokozásával kapcsolatban, az újítások kidolgozásával kapcsolatban adott-e segítséget a műszaki értelmiség a munkásoknak. Krausz József eÍvt.: Van-e móg olyan üzemi alapszervünk, melynek vezetői jelenlep még^ nincsenek © Lyan politikai tudassál felvértezve, melynek segitsegevel kellően tudnának foglalkozni a műszaki értelmiséggel. Van—e ezael kapcsolatban olyan elképzelés, hogy ezen változtatni fognak. Mólnár E us zló eÍvt.: Megad,ia a válaszokat. Arra a kérdésre, hogy a kommunista értelmiségiek hogyan foglalkoz"^ osk a pártonkivüli értelmiséggel, meglátása, hogy ezek 3 fiatalok nem képesek arra, hogy politikailag formálják a párton kivül leket. Tulajdonképpen, ilyen foglalkozás csak oz elmúlt időszakban következett; be, mivel 3 csoportos beszélgetésekkel főleg a kommunista értelmiséget ,bízták meg, azonban a beérkezett jele n tések .alap ján csak a csoportos beszélgetések második fordulójában következett be az, hogy politikai kérdésekkel foglalkoztak. Általában elmondják, Hogy politikai téren nehezen lehet szóra bírni ezeket az embereket, tehát ilyen irányú foglalkozás lényegében nincs és ezért is javasol' ta, hogy hívják össze a kommunista műszaki értelmiséget. A munkásosztály vezető szerepét a műszaki értelmiség szavakban fogadja el, ez azonban nem őszinte részükről. Nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az erkölcsi bizonyítvány kiadasa hány rőt érint a kerületben. Nem mérték fel azt sem, hogy hány műszaki értelmiségi van. A munkában részvevő elvtársak fejenként kb. 15-20 fő értelmiségivel beszélgettek^ ez kb. 150-180 főt jelenta A< vezető 'beosztásokkal kápcsöTa tbaa" az "a Jié lyze t, hogy jelenleg minden igazgatónk párttag 3 kerületben. wagy tudása mérnökeink csaknem valamennyien párttagok voltak, s bar nem kérték átigazolásukat, de a tapasztalat az, hogy már sokkal jobbon "teszik a szépet'* a pártszervezetnek, mint kb. fél évvel ezelőtt. Látják, hogy a hatalom megszilárdult, igy kell dolgozni, és efelé teszik a lépéseket. Ezt nem lehet teljesen negatív vonásként értékelni, gSznif2 a fc3ny talajt jelent ahhoz, hogy jól tudjanak együtt dől____________________________________________________k
