Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1958-02-27

Az a£itációnál a képzettség és a célirányosság merült fel. Véleménye, hogy a kulturáis kérdésekkel többet kellene foglalkozni. Javasolja, hogy a kerületi pártbizottság foglalkozzon azzal, hogy párttagokat kollektiven nevelő­­hatású színdarabokhoz vinnénk el, mert ez emelné álta­lános műveltségűket. Javaslata, hogy a jövőben minél több olyan párt, vagy társadalmi munkát adjanak a párttagoknak, amelyet mun­kaidőn túl kell elvégezőiők, mert ha már nem lesz tag­­revizió, legalább ilyen formában mérjék le a párttagság akt ivitását. Aranyosi László elvtárs: Foglalkoztak az alapszervezetek önállóságá­­....... ~ nak Kérdésével. Véleménye, hogy a csucsvezetőség nagyon sok feladatot elvégez az alapszervezetek helyett. Pl. az agitáció kérdése, ez az alapszervezetek munka­­te vében mindössze egy mondatban szerepel, azért, mert ugyanez a fontos kérdés a csucsve zetőség munka tervében kb . három mondatban van megemlítve. Jellemző tehát, hogy az csucsvezetőség . által elkészített munkatervet t—­­leszűkítették a maguk területére, az alapszervezetek. » Javasolja a csucsvezetőségnek, hogy erősítsék meg az alapszervi vezetőségeket,mert komolyh hiányosságok vannak ott gyakorlati tapasztalatban, elméleti tudás­ban, felkészültségben és ugyanakkor, ha mód van rá, alaposan felül kell vizsgálni a csoportbizalmiakat is. Négyből hármat nem tartott alkalmasnak erre a beoszásra# Molnár Ernő elvtars: Javasolja, hogy határozatot ne hozzanak, a Száll. Bér. munkájára van már határozat. Véleménye, hogy a jelentés nem tartalmaz negatívumokat zömében, hanem 8 mai helyzetet tárja fel. Talán az a a hiba, hogy nem fejlődésében tárja fel a helyzetet. Lényegében feltárja a meglévő helyzetet. El lehet fo­gadni. Kétségtelen, a Száll. Bér. egyik olyan középüzem- a kerü­letben, ahol igen áldatlan állapotok voltak 10 J hó- H napon keresztül. A jövőt illetően le kell vonni néhány következtetést. Gyurcsó elvtárs felvetébte azokat a hibákat, melyek a gazdasági vezetésben már október előtt megvoltak, az ellenforradalom után pedig a párt­­szervezet munkájában jelentkezett befeléfordulás. Ebben az üzemben évekig változó profillal dolgoztak, a hibás gazdasági vezetés itt eléggé éreztette befolyá­sát. Másik az összetétel kérdése. Felvetődik, hogy terjesz­tenek híreket} melyeket a pártvezetés egyrészt lat, másrészt nem elég alaposan vizsgál. Legnagyobb veszély a nacionalista propaganda, mely lényegében fasiszta \ propaganda, keveredve az antiszemitizmussal. A prob­léma, hogy ez elsősorban a munkások között jelentke­zik. Ebben a gyárban az értelmiség inkább a nyugat fe­lé hajlik, a másik része aotiazemita, fasiszta nézete­ket hirdet. Az összetétel nagyon vegyes. Sokféle elem került be ide, deklasszált átképze tt elemek áramlot­tak ide éveken keresztül. Ez ms is rendkívüli politi­kai veszélyt jelent. /íb <- 13 -l

Next

/
Thumbnails
Contents