Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-02-27
ipaaammamitíexe'——-* 'MMmimnMMMfciafM** ' ' '- 7 -I « Molnár Ernő elvtársi Eléggé pesszimiszfcikus kép alakulfcki. Lényeges, liogy az arányérzékünk ne vesszen el, hogy világosan lássuk a feladatokat. Igen pozitív dolo$, hogy a kommunisták felelősségérzete megnovefceflett a vállalatoknál, felelősen vetik fel a dolgokat. Ahol erre nem igyekeznek a vezetők, ott le Í3 váltják őket. Meg kell érteni alapvető kérdéseket. Pl. 8 belföldi árukészlet kérdése, melyet 2 milliárddal csökkenteni kell. Komolyan vigyázni kell a szemlélet kérdésében, sz államközi tárgyalások kérdésében. Tudomásul kell venni, hogy a mi országunkból indultak ki a problémák ,és nem kintről értek ide. A magyar gazdasági vezető szervek túlzott illúziókba estek, ugyanez jelentkezett a vállalatoknál ]d1. abban, hogy 2±x®8®xf»xi 21 millió forint beruházást várták és abból lett 600.000 forint. Meg kell próbálni belső erőkkel megoldani problémáinkat. Fennállnak nálunk szubjektív nehézségek. Itt a Hajógyár kérdése, a 3 prototípus gyártása. Egyes műhelyek 50 %-ig sincsenek leterhelve. Mi köze ennek 8hhoz, hogy csak ja^ nuárban fogadták el a terveket. A Hajógyár olyan rpobléma előtt áll, hogy a prototípust nem gyártja, nem tudják, hogy a SZU elfogadjaee a régi típusokat. Felvetődött a Téglagyár lakáskérdése. Intézkedni kell, de vigyázzunk, nehogy magunknak szerezzünk sok nehézséget. A javításukra költött 8 millió forintból szerényen számítva is 100 lakást lehetett volna legfeljebb építeni, A többi 400 löfcás meg rádőlt volna a lakókra. Százszámra vannak ilyen lakások, tehát nem lehet, hogy a javitási összeget lakásépítésre fordítsuk. Egyetért Szücs elvtárssal, hogy tovább kell vizsgálatokat tartani. Ismeri ezeket a problémákat a Budapesti Bártbizpttság, egy sor felsőbb szerv. Tudomásul kell venni, hogy emellett a szervezési területen, kooperációs területen, 8 struktúrában kell változtatni, és ez nem megy gyorsan, ezek Objektív akadályok. Sok olyan ember van vezető fubkcióban, aki a régi, sokéves hibát, módszert magán viseli, ezen nem képes változtatni és változás csak akkor lesz, ha ezeket az embereket kicseréljük. Lent és fent változtatni kell egyaránt. Ezeket a kérdéseket igy vinni tovább embereknek, ahog y felvetődnek, nem lehet, ez politikai baklövés lenne. De kell egy felelős szerv, aki világosan látja ezeket a r problémákat.Kizárólag azon 8 bázison tudunk haroolni felfelé, tovább vinni ezeket a kérdéseket, követelni dolgokat, ha maximálisan csökkentjük le saját hibáinkat, a magunk által elkövetett helytelen dolgokat. Tovább kell fejleszteni a kommunista erkölosöt, összes vezetőnkben, az egész párttagságban és a lehetőséghez képest a munkások között isi Ki kell fejleszteni a szó és tett egységét* Hozzá kellunyulni azokhoz a legfontosabb kérdésekhez, amelyek az üzemekben megoldhatók, hogy az objektív, tőlünk függetleo hibák kimutathatók legyenek i és ne keveredjen össze az üzemekben a saját hiba a felsőbb szervek hibájával. Befejezésül a tervek kérdését veti fel. Teljesen igaz, hogy perspektivikus tervek nélkül nem lehet dolgozni, különösen olyan üzemekben nem, ahol nagy az átfutási idő, pl. a Hajógyárban. Különösen fontos tudni, hogy az ország rendbehozásának foDtos Módszere -elsősorban az export felé dolgozó üzemekben -, hogy okos gazdasági számítások alapján, az ésszerűség határain belül a választék, a hmr ~ -■n.t.iHMn. :$
