Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-09-11
— ft — I Tény az, bogy a takarékosság a sza zervezet vagy a gazdasági vezetők területen nem vált még tudattá, de meg kell mondani, hogy még a pártvezetésben sincs benne megfelelően, hogy ha valamilyen termelési kérdési ő1 van szó, akkor minden esetben megnézzék a takarékosságot is. Csak amikor az önköltség, eelejt csökkentés vonatkozásait tárgyalják, fisak akkor merül fel a ta karé kos sági mozgalom. Nem lehet meghatározni, hogy milyen legfontosabb területei vannak a takarékosságnak, mert ez üzemeken, de még műhelyeken belül is változik. Mindenütt más és más célkitűzéseket kell megállapítani. Eddig a takarékossággal kapcsölatban kissé fruzisszerüen beszéltek közvetett anyagi érdekeltségről. Felveti a kérdést, nem lehetne-e olyan formában biztosítani az anyagi érdekeltséget, mint pl. az megvan az újítások esetében. Az újításoknál az a rendszer van, hogy a tervezett vagyáé lérhető nek vélt gazdasági eredmény egy részét megkapja az a dolgozó, oki az újítást készítette. Vajon a takarékosság feladatait nem lehetne-e közelebb vinni a dolgozókhoz, ha azt mondanánk: amennyiben ez és ez a műhely, vagy dolgozó meghatározott összeget takarít meg, úgy ennek bizonyos hányad H megkapja. Úgy véli, ezzel a ^ módszerrel megfoghatóvá, konkréttá lehetne tenni az érdekeltséget. iiőrfielij. A textilfestőre vonatkozó jelentéshez 8, főleg gazdasági vezeo javaslatait dolgotzak fel. Kétségtelen, hogy a mlihelyoLzámolás , P02ikiv( valami, amely az illetékes műhelyek vez etőit érdekeltté ©eszi a vállalat, hogy bizonyos vonalon igyekezzék eredményeket elemi. Általában a műhelyvezetők prémiumfeltételeibe be van épitfüggetlenS^afföf^ff215011/0?-3-3111 dolS°k teljesítése, de meggyőződése, hogy Mi SSÍ&Uiqik-e, értékelve van-e vágj sem, a prémiumot a müheívveletok megkapjak. J Felvetődött a dolgozók jutalmazásának kérdése. Amikor a feladattervet 7 meghatározták, hogy a nyereségvisszatprités összegének kb. 4-5 %-at félreteszik, és majd a tkaré kossági mozgalomban kiva. lo eredményt eleroknek kiadjak. Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőséget már menetközben is meg lehet csinálni, hogy a megtakarított , ^ összeget egy számlára be lehetne fizetni a valla latnai és a mühelykollektiva tudná, hogy részére ennyi és ennyi összeg van az vállalati agyon nehez a takarékosságot egy dolgozóra megállapítani, egmelyebben brigád szinten lehet ezt megcsinálni. A dolgozókhoz való vrénYY legfeljebb annyiban lehetséges, hogy megállapítják a viz, gőz, vi 1 lány uram, stb . fogyasztás területén elért eredményeiket, nyeresegreszesedést, mint ösfcönző tényezőt, ma sem tudják feIhászy iní az üzemben. Nem tudnak erről semmi konkrét dolgot mondani a dolf? p3akábsorozaton közöltek néhány számadatot ezzel kapcsolatban. Kimutatták a kötbérek, az állásidők, az áruk leértéke lésé: l Y n ’ F mindazon fényezők, melyek "zsebben" is érezhetők lesznek, milyen mód on <ala kulta k. ' rpFFroeVeS étékelést a párt alapszervezetek is megkaptak, de a zt e-ér r£entre ott ennek az értékelése. Az egész kérdés tényekét'tál 38 ’ ?° F intenzivebbé kei i tenni a politikai munté ken £Z efSzeru éoIgozÖkat sokkal inkább be kell vonni és érdekelt-1 NinS átadni 1£mban7„f.^opagandat kell elsősorban fokozni. ínc. akadulya annak, hogy időköz,onkont közöljék a dolgozókkal melvik v?ss7 o van mód arTMisaJt£2£ vonalTM réT Zti ö d°lg0Zűkat« Jusson idő politikai munkára ezen a ^ sAr xt:ia Ii^»a.sr5agn» írdiiia£3Ufr.u; digi eredteknek, de vélercénje, hoW sokkal többet lehetne . tévén rennl, ' "* — -■ 1 ■ —-------- 1 — I I II . - ■ II Pl Ml .1 1.1 I I Ilii
