Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1958-09-11

» - - Bihari h. et.: A tapasztalat az, hogy egy sor üzemben éveken keresztül

beadnak újításokat, különböző anyagok megta kari tusára, vagy olcsóbb anyagok felhasználására, amelyért kifizetnek ujitási dijakat, az eljárást bevezetik és mégis, pl. a textilgyára kban az egy méterre eső költségeknél nem lehet tapasztalni a hosszú éveken át történt előnyös változtatásokat. Kérdése, hogy ha a Száll. bér.-ben a 3*5 milliós beütemezett megtakarítást elosztanák a gyárban egy év alatt gyártott termékek között, kimutathafö-e megtakarítás a takarékossági előirányzat végrehajtása utón?

Másik kérdése, hogy az elfekvő anyagkészletek hogyan vannak hasznosítva? Kincs-e túlságosan sok anyag felhalmozva egy-ogy vállalatnál olyan cikkekből, amelyek évek múlva sem kerülnek hasznosításra *

Molnár L. et.: A Facsavargyárnál a tervezett megtakaritus 256 ezer forintban van feltütnetve, ugyanakkor a tényleges megtakarítás 6 ezer forint. Kérdése, ez reális-e vagy más hiba adódodőtt itt.

A KISZ szervezet az említett üzemekben résztvesz-e a takarékossagi akcióban valamilyen formában1;

Aadikovszkyné et. : Vizsgálta-e a brigád azt a kérdést, hogy a korményha/""n l'uro’zat óta az üzemi bizottsági üléseken foglalkoztak-e a takarékossági intézkedési kérdésekkel. Hogyan vetődik fel termelési értekezleteken ez a kérdés? Ismerte tik-e, hogy az üzemben milyen intézkedéseket hoztak és értékelték-e azóta termelési értekezleteken, hogy milyen eredményeket értek el?

Molnár Ernő et.: A takarékosság, mint a szocializmus építésének egyik igen fontos része, milyen mértékben, milyen mélyen él mint eszme, mint tudat a_gazdasági vezetőkben? Ehhez kapcsolódik az a kérdése, mi a brigád véleménye arról, melyek a takarókossag legfontosabb területei, lehetőségei üaemen belül. Mi a felfogás azzal kapcsolatban, hogy az értelmiség által okozott selejttel lehet-e takarékoskodni, figyelembe vesszük-e.

Hogyan foglalkoznak a szakszervezetek a takarékossaggal? Milyen jelentőséget tulajdonítanak ennek, mint az emberek kommunistává való nevelése fontos eszközének?

Kapcsolódik Bihari elvtárs kérdéséhez, hogy jelentkezik-o a takarékossag eredménye - különösen a Szállítóberendezésekben, de mindenütt, ahol. még; bajokat talulnak - az úgynevezett egy főre, egy órára, száz forint munkabérre eső termelési értéknél?Hogyan néz ki ez a Facsavargyárban, ahol még elég zilált állapotok vannak. Ebben a gyárban az állammal szemben előirt kötelességeket helytelen módon mint takarékos, sági tervet tüntették fel a munkások előtt és ezzel együtt le is járatták a munkások előtt.

Milyen elképzelései vannak az elvtársaknak arról, mely tényezők, elvek azok, amelyekkel egy üzemen belül össze lehetnek köttii az egyén és a társadalom érdekeit. Mivel lehet visszamenni az üzemek felé, milyen kéréssel, javaslattal? Jól össze kell kötni a gyár és az állam érdekeit.

Ratulovszky et.: Választ ad a kérdésekre.

Polónyi et. kérdésére válasza^ hogy véleménye szerint megvannak az obj< jektiv feltételek az üzemben a takarékosság elérésére. A takarékossági mozgalom 1958 tavaszán indult meg. Mint minden mozgalomnak, kezdetben ennek is megvannak a nehézségei, és nem is mindenütt éri el a kellő szervezeti formát. Vannak olyan nehézségek üzemekben, mint pl. a Fa csavar gyúrnál. A brigád vizsgálata megállapította, hogy készítettek

j á- 2 -