Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1957-07-11
* _ p - *>/ , általában a nyilvántart -sok rendezése következtében történtek a taglétszám csökkenések. A szakszervezethez való fordulás főleg az óbudai Harisnyagyárban jelentkezett, ami elöősorban azt bizonyltja, hogy ahol a szakszervezet erős - amilyen az Óbudai Harisnyagyár szakszervezete is - ott majdnem a dolgozók összlétszáma tag. Ahol a pártszervezet erős, ez a példa nem áll fenn. ' Hozz á sz^lusok: Ratulovszky elvtárs: A szakszervezeti munka vizsgálatánál, azt a föproblém át látja, hogy túl azon, hogy az ellenforradalmi erők szétverték a szakszervezetei; - a jelenlegi vezetésben, a párthoz való viszonyúban egy csomó tisztázatlan probléma húzódik meg. Ehhez hozzájárult az is, hogy az ellenforradalmi idők alatt, amikor a pártnak nem volt kapcsolata a szakszervezettel, ezekben a szervekben meglévő revizionista csoportok adtak ki olyan utasit-sokat, hamis jelszavakat, független, szabad szakszervezet stb. ami még a mai napig is megzavarja a ^ szakszervezeti tagságot. Ez megmutatkozik egyes üzemekben, mikor nem engednek beleszólni munkájukba a portszervezet részéről. Példának emliti meg, hogy volt olyan tapasztalata, amikor a part titkárt be sem engedték az üB ülésre, és mikor érdeklődött az ott lefolyt eseményekről, kijelentette az Ü.B. elnök, hogy mint barátomnak elmondom, demint párt titkárnak nem. Rendkívül fontos a szakszervezeti munka megjavítása érdekében ezeket a kérdéseket tisztázni. Az elvi kérdések tisztázása érdekében helyes unkátokat szervezni, j ahol meg kell állapítani a párt szerepét 3 szakszervezeti munkában. E nélkül erőteljes kibontakozás nincs, pedig a szakszervezetre rendkívül nagy feladatok várnak. Javasolja úgy megtartani, hogy előbb az aktivet, majd utána kis csoportokban konzultációt, v agy szemináriumot rendezni. Elsősorban gondol az úgynevezett függetlenség, önállóság kérdésére, aminek a tisztázása a legfontosabb. Czagány elvtársi Igen komoly hiányossága a szakszervezet i munkának, uogy csak a népszerű feladatokkal foglalkoznak, mint pl. szociális juttatások, üdülés stb* Nincs megfelelő bizalmi hálózat kiépítve, ezért erejük sincs más dolgokkal foglalkozni, mellőzik a termeléssel való foglalkozást, ezért munkaversenyről sem lehet beszélni. A termeléssel foglalkozni nem képszerű feladat, különösen az ellenforradalom után nyilvánult ez még. 0 maga az Újlaki Téglagyár szakszervezeti munkáját vizsgálta meg, ahol az ü.B, összetétele jó. Maga az Ó.B. elnök azonban nem építette ki még > a bizalmi hálózatot, azt sem tudta megmondani, hogy a bizalmiak között hány parttag van, hány parton kívüli, a termelés kérdésével sem foglalkoztak megfelelően. Úgy vette észre, hogy az ünnepségek rendezése, - ly egyébként fontos feladat - foglalja le a szakszervezeti vezetőket, gon- i doskodnak a dolgozók szóra oz sár' 1, de a termelés kérdése,; legalább ilyen fontos feladat lenne. {iányosságmk .említi meg, hogy 195o-ig nagyon jó szakszervezeti éle b folyt az üzemekben, a területen is. A szakszervezeti központok ugyan Budapesten vannak, de helyesnek tartana a területen is létesíteni, ; ahova a szövetkezetekben dolgozók, vagy esetleg a maszekok tartozhatnának, akik között sok régi szakszervezeti tag van, akik jól ismerik ezt a vonalat. Ifiért ne lehetne egy helyiség a részükre , ahol össze jön- i nek, Megbeszélik problémáikat. A partnak gondoskodni kell arról, hogy ezeket megfelelő emberek vezessék, esetleg könyvtarakat létesíthetnek vagy egyéb szórakozásról gondoskodnak. Mert jelenleg az említett személyek a 'kocsmákban beszélik meg problémáikat. Egyetért azzal is, hogy a szakszervezeti aktívakkal, különösen a kommunistákkal többet kell foglalkozni. 3 ■ v I L „. . < ..... | _r i II . .................... .............................. ....................................................................................................
