Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1957-10-10
; í - 5 -távol magát. _ _ \ A jelentés helyesen leszögezi, tényekkel bizonyítja, hogy az el] encorra- I dalom után hogyan indult meg a munka a nők között ^ milyen eredményeket értek el. Véleménye szerint ezekkel az adatokkal tö bet kellett volna politizálni. Az üzemi nőmunkát illetően az az igazság, hogy rányomta bélyeget az a párthatározat, mely 1.951- óta volt meg. 1958-ban az egyesülés nem találta nők között megértésre, legalábbis olyan mértékben, mint azt^v -irtuk. A SZOT határozata az üzemi nőmunkára vonatkozóan 1958-ban született meg, ujabb határozat most még nincs. Esetleg előfordulhat, hogy az ellenforradalmi események alatt a határozat eltűnt, ezert meg kell nézni az üzemekben, mit tettek ennek a határozatnak végrehajtása érdekében, egyáltalán ismerik-e ezt a határozatot. A Bp. Pártbizottság e heten 3 nagyüzem - ahol főleg nők dolgoznak - munkáját vizsgálta, amely során különböző határozatok születtek. Értesítést kaptak arról, hogy a közeljövőben a Bp. PB összeáivja azokat az elvt.ársakat, akik a nőmunkával foglalkoznak. Ennek célja az lesz hogy a ke miietek felé is tisztázzák a feladatokat, azokat ^ hogyanokéi! összehangolni a különböző szervezetekkel. Ettől a megbeszélstől ők ^ sokat várnak, mert tényleg vannak prohllémik, főleg az együttműködés területén nem tudnak jó kapcsolatokat találni. Benkő elvtársnő: Több éves tapasztalata azt bizonyltja, íogy mióta megszűnt az iv.WÖZ, a szakszervezet nem-igen foglalkozik nőmunkával. Maga a ker.-i nőtan ács sem tud egyedül e lég^ behatóan foglalkozni e kérdés sel, szükséges lenne a szakszervezet segítsége. Tehát nagyon^ fontos a pártbizottság részéről a konkrét feladat meghatározása és igy bizonyara jobban biztosítva van azok elvégzése is. A dolgozó nők legtöbbje szakszervezeti tag is, ezért helyes ezen belül az érdekvédelemmel is foglalkozni, de ezzel egyidejűleg politizáljanak is a nők felé. Helyes lenne, ha a kerületben lennének aktívák, a ker.-i PB határozza meg", hogy kik legyenek azok az asszonyok, akik - part munkában v-ageanék e feladatot. Ne sajnálja a PB a legjobbakat kiválasztani erre a mun-_ fkára, mert meg lesz az eredmény is. Az elvtársak otthon lévő feleségeiket is be lehetne az a tivába vonni, akiknek több idejük van a házi asszonyokkal is foglalkozni, s ezek még semmiféle pártmunkával nem lettek megbízva. Ezen kivül sokan mentek nyugdíjba is, akik ugyancsak bekapcsolódhatnak a nőmunkába. Felmerült, hogy nem kapnak külön megbízatásokat az il Létékesek. Sajnos az a tapasztalat, hogy a vezetőknek sincs meg a kellő hozzáértésük, tapasztalatlanok még magában a pártmunkában is, nem látják a kiutat, hogyan kellene hozzáfogni a munkához. Éppen ezért fontos a Központi , Bizottság határozatát mielőbb tudatni az elvtársakkal, már csak azért is, mert nagyobb súlya van, ha a pártbizottság részéről adják meg a feladatokat. Az a javaslat, hogy a tanácstagok mellé nőfelelősöket állítanak be, talán kicsit bul sok, nem is lehet pillanatnyilag megold a ni. A körzeti alap szerve ze te ke n tulmeoőleg volt már a múltban is olyan ház, vagy háztömb, ahol tevékenyen dolgoztak az asszonyok és ezek segítségükre^ voltak az otthon lévő házi asszonyoknak. Erről még bővebb felvilágosit ást fog adni Kővári elvtársnőnek, mert legalább 15-2o ilyen aktívájuk volt, akiket most is fel tudnának használni. ' Tóbiás elytársnö: A 18 aktívával kapcsolatban, a kérdést csak azért vetette fel, mert nehéz volt a múltban is a nők között dolgozni, de most 1958. október után még sokkal nehezebb, által iban a _ tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak önállóbban kell dolgozniok, mint az előtt. A párttitkárok többsége nincs függetlenítve, hanem a gépek mellett van és még magát a pártépitási feladatokat is nehezen tudja megoldani. Tóhát okvetlen segítenie kell a szakszervezetnek, akik azonban j ————_____________^ |TnimMWiui'iiTiwmiiiiimriinn ‘mwhmm'.'"
