Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1957-09-12
„ ,, ,■■''■ ,. . ., . ' ' : " ■ tin 1»rii|itUii)iMifiif;i—r~ ■ I ,jt¥ ' *> ■■ ■, ’■ TjtóKS^.’irt^.'sí(••• > 1 ■•... ! - 7 -f Kl kell ezt élezni, mert ebben ez üzemben e tömegkapcsolsttal mindent meg lehet nyerái és mindent el lehet veszíteni. Az ellentét a vezetők és nem vezetők, párttagok és nem párttagok között van. Itt merül fel az emberekhez való viszony kérdése. Hiba az, hogy a Hajógyárban éveken keresztül a parancsolt8gás érvényesült,a munkások felé menő diktatúra, ami az emberek lebecsülését jelentette, Most is van jel arra, hogy a legjobb elvtársak is távol tartják magukat a dolgozóktól. Már több esetben beszéltek arról, hogyan kell kiépíteni a helyes kapcsolatot, hogyan kell mozgatai a pártbizalmiakat, népnevelőket. Miskai elvtarsnak igazs V8n abban, hogy mindenki ismerte a bérproblémukat és ezt a 25oo ember legalább 12oo féle képen oldaná meg. Mégis helyes lett volna erről beszélni külön legalább az aktívakkal. ^elmerült Fekete ,Jankó ós még egy pár elvtárs kérdése, akik végeredményben megbízható emberek. Fekete elvtárs ma is vindikálja magúnak azt a jogot és meg is van sértve, hogy nem az ő politikai irányvonala érvényesül. Ezekkel az emberekkel beszélni kell, a F\/fí~nek bátrabban hozzá kell nyúlnia e kérdéshez, mert hiszen az ilyen emberek mégis a part mellett, a munkásosztály mellett vannak. Miért nem állítják eléjük példának _ llsrics elvtársat, hogy egy vezetőnek igy kell viselkedni. ^ A tömeg kapcsolat jó kiépitéséaek sok oldala van, ezt üzemrészenként, műhelyenként kell megnézni,párton belül és párton kivül az emberekhez való viszony kérdését. Úgy gondolja, hogy a bérkérdést a Hajógyárban is meg lehet oldani, ebbeo az üzemben sem akarnak norma nélkül dolgozni. Kiéleződik a helyzet ott, amikor lo.- Ft órabért kap az elsősendü kovács, esetleg Jo 70 többletet is kereshetne, de ugyanakkor a csavargók ta megkapják a 9.3o órabért, akik lógnak az üzemben. Fekete- Jankó kérdését, ha kell üzemi gyűlés előtt kell megbeszélni, az ossz munkások elé vinni, mert nem partügy, hanem az ossz munkások ügye. - ' A személyi problémák kérdésénél a régi divatot kerülni kell, ez megmutatkozott az emberek hisztérikus leváltásában, stabilizálni kell az embereket. Azokat a módszereket kell keresni, melyekkel az emberek jobban oldják meg a feladatokat. Felvetődött az aktivisták kérdése. Ebben egyetért Krausz elvtirssal, az aktivisták annyiban jók, amennyiben a határozatok végre vannak hajtva. Erről még pontos képet kapni nem tudunk. Ki kell mondaai azt is, hogy a párttagság nem elég aktiv, véleménye szerint csak 6o-7o olyan ember van, aki naponta 2-3 órát végez partmunkát. Javasolja elfogadni Molnár László elvtárs javaslatát, hogy a PB tagjai reszere egy szemináriumot indítsanak, de ez ae szakadjon el az egész gyár^oktatásától, ne gátolja a résztvevőket abban, hogy másik oktatásban is reszbvegyenek. Kibővíti e javaslatot azzal, hogy más üzemekben is meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Felmerült a szektásság kérdéstez bele illik a tömegkapcso Lat kérdésébe. Felhívja a figyelmet külön a régi és uj gépműhely kérdésére, keményen kell ezt megvizsgálni. Felmerül az úgynevezett termelési bizottság, aminek működése elég zavaros. A La jógyár PVü-nek legfontosabb feladata a helyes pártvezetés kialakítása. Ne legyen külön a szakszervezet és a pártszervezet kezébé. A termeléssel kapcsolatban egyforma feladatok vannak. A PVB-nek olyan állapotot kell teremteni, hogy jól tudjanak informálni bennünket a termelés kérdéséiről. A termeléspártellenőrzésének kérdésére rátérünk, egyik alapvető kérdés megjavítani az üzem gazdasági vezetését, az igazgató egy személyi vezeteset, az osztályvezetők önállóságát és felelősségét,növelni a mesterek, znühélyfönqkök irányítókészségét. Fontos feladat az emberek bevonása a termelés irányításába, itt lehet arról beszólni, hogy hogyan, miképppn. fc Í <3 I
