Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1984-11-28
í -V- v‘,>:■ ’ ■ > ' V * " . ■ j # ,. ^r 1 WX?ÍV,V*?fc|í^í*-/' ••'?■■• 1 í • . , ! ; F 1 2/2 Az. értelmiségi éa alkalmazotti réteg főbb .jellemzői. I • Az össznépesség növekedésével ós a gazdasági életben bekövetkezett változásokkal összefüggésben az itt dolgozók összetételében is arányeltolódás történt. A beszámolási időszak alatt kb. azonos 20-27 ezres dolgozol összletszamcn belül folyamatosan emelkedett a pedagógusok, a szolgáltatásban dolgozók létszáma és valamelyest az egészségügyben résztvevőké. AsJjaqrl vállalatoknál^és szövetkezeteknél a fizikai és nem fizikai foglalkozásúak létszáma eltérő mértékben ugyan, de évről évre csökkent. A íizikai létszámban közel 8 %-os, mig a nem fizikai létszamfa bán mintegy 3 %-os a csökkenés mértéke. Ezzel párhuzamosan a tudományos technikai forradalomnak az a jellegzetessége tapasztalható kerületünkben is, hogy a társadalmi termelésben nőtt a szellemi munka részaránya. Ennek megfelelően a kvalifikált szellemi tevékenységet vegzo értelmiség aránya és szerepe is megnövekedett. Különösen jellemző ez a növekvő arány a műszaki értelmiségre, kereseti lehetőségeik azonban ezt nem tükrözik megfelelően. A munkásokéhoz viszonyított kereseti többletük folyamatosan csökkent. 1979-ben 31 % volt, ma 5-25 % közötti a fizetési különbség. A ludoraán^ps élet területén dolgozók helyzetének, munkakörülményei- fi ; nek alakulására a legjelentősebb hatással, az 1981-es Tudománypolitikai Bizottsági határozat volt. A kerületi intézeteink ezt a fontos te döntést, amely a kutatóintézeti hálózat átalakításával fejlesztésevei kapcsolatos, ma már helyesnek tartják. Javulb a kutató- és műszaki fejlesztő munka célraorlentáltsága, uj vállalkozási, érde► *■ kéltség! és eredmónyhasznositási formák alakultak ki. Jelentős gondot okoz viszont a káderutánpótlás. Az iparból - a jövedelmi különbségek miatt - nehezen biztosíthatók a szakemberek. Jelenleg a kutatói utánpótlást az ipari gyakorlat nélküli, felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatalok képezik. Egységes vélemény, hogy az értelmiség esettben nem érvényesül a magasabb iskolai, illetve szakképesítéssel összhangban differenciált bérezés. Életszínvonaluk megtartását csak jelentős többletmunkával tudják biztosítani. A pályakezdő fiatalok esetében az anyagi gondok még íokozottahban jelentkeznek. If • íf u 'üiiÉÉMti m
