Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1979-07-17
i I - 4 -élünk, - csak annyit tudunk tartósan elosztani, amennyi nemzeti jövedelmet létrehozunk. Olyan minőséget osztunk, amilyet létrehoztunk. Ezért fontos, hogy hosszabb távon is az emberek tudatara jobban hassunk, mert a rövid távú intézkedések fokozták az illúzió érzését és azt hiszem, azt hiszik az emberek, hogy továbbra is tehetjük, amit eddig, hogy keveset dolgozunk és mégis jól élünk. Nem fizikailag megterhelő munka fokozását értem ez alatt, hanem a korszerű munka végzését. A gazdaságpolitikánkban nincs törés, csak a korábbi tulteljesitéseket adjuk vissza, hisz az V. ötéves terv életszínvonal politikájára vonatkozó számainkat teljesítettük. Egy kicsit elkéstünk az intézkedésekkel. Takarékbetét állományunk alakulása is a magas életszínvonal egyik jele. Tehát most arra kell törekednünk, hogy ezt értsék meg az emberek. Bárdosi elvtárs: A tájékoztatást tudomásul veszem, nem nagy örömmel, azt hiszem egyikünk sem örül, hogy erre sor került. Fegyelmezetten tudomásul kell venni. Én is azt mondom, hogy időszerű volt, de korábban is megoldhattuk volna. Nem tudom, miért kellett eddig várni, a határozatok alkalmasak voltak arra, hogy végrehajtsuk már korábban, de én a végrehajtásban látom a problémát. Nem volt ellenorzve megfelelően a végrehajtás. Felmerül a kérdés, mi a biztosíték, hogy tó a mostani határozat végre lesz hajtva és előbbre tudunk lépni. Azt is el kell mondani, hogy a lakosság hangulata eléggé negativ, - valóbán nem jó egy ilyen határozatot hosszú ideig halogatni, húzni,^ mert különböző rémhírekre adnak okot. Helyes, hogjr előbbre hozták, a végrehajtás időpontját. Nagyon nagy feladatot ró ránk, a megértetés nehéz feladatot jelent.Szólt még arról, hogy nálunk gazdagabb országokban is jobban takarékoskodnak. Példának említi, hogy a papírgyűjtés, világítás, vagy a vas- hulladék az építkezéseknél, - ezeket nálunk is meg lehetne1 valósítani, csak meg kellene szervezni megfelelően a munkát. Marsi Erzsébet elvtársnő: Elnézést kérek, ha nem leszek néhány megfogalmazásnál elég diplomata, de szeretnék néhány kérdést, gondolatot tolmácsolni, amelyekkel a munkások körében találkoztam. Három műszakban dolgoznak nálunk az emberek, sokszor nehéz körülmények^ között és nem is nagy fizetésért. Ha azt valljuk, hogy a lét határozza meg a tudatot, akkor azt vélem, nagyon fontos felfigyelni azokra a jelenségekre, amelyeket ezekben a körökben tapasztalni. A kisfizetésű sokgyerekes családanya, aki egyedül nevéli a gyerraetó két, nem olyan aspektusból nézi ezt a helyzetet, hogy balatoni "dácsiát" kell esetleg eladnia, náluk még az is gondként merül fel hogy hogyan járassa a gyerekeit iskolába és most felmerül benne, hogy az alapvető élelemmel, kenyérrel, tejjel, zsirral, hogyan fogja ellátni gyermekeit. Téliszalámit eddig sem tudott adni, ez az áremelés már nem is érdekli. Azt hiszem, hogy jó lett volna fokozatosan megosztani azokat a terheket, amelyeket a népgazdaság vállalt, - erre jó lett volna felfigyelni a KB-nak is, mert a terhek különbözőképpen érnek bennünket. És amikor ilyen hangokat hallunk, elvtársak, azt hiszem, nagyon oda kell figyelnünk. Szólt még arról, hogy egyesek igen magas prémiumokat kapnak, valamint említette a munka nélkül szerzett jövedelmeket. Elmondta, hogy nem irigyli a pártmunkásokat, az agitálékat, nem érti, az információ elhúzását, hisz a KB. ülés előtt kidolgozásra került, s ennek kapcsán a párt szavának a hitelét is megkérdőjelezik, vajon nem tudunk félévre előre prognosztizálni? A munkások egyáltalán nem lelkendeztek, nagyon nehéz lesz az agitálás. A kisiparos, a masak már tudta, hogy a kenyér ára pontosan mennyi lesz, tegnap már azt is tudták, hogy két helyen sztrájk volt. { J^^B- *— -----.------ —-------- 1 ■ >•*'<» 11 . I I I . I I