Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1976-04-28
Ebben irányozzák elő a vállalatok a szűkösen rendelkezésre álló élőmunka hatékony felhasználását és a dolgozók jobb anyagi ösztönzését. A mérsékeltebb ütemü átlagbér növekedés csak hatékonyabb felhasználás esetén lehet célravezető. Ezért © tervek szoros összefüggésben vannak a munka és üzemszervezési tervekkel, az azokban előirányzott intézkedésekkel. A veszteségidő csökkentését minden vállalatunk tervezi. Tükrözik a tervek az alkalmazott, ezen belül az adminisztratív létszám csökkentésére vonatkozó határozatok végrehajtását. Erőteljesen megnőtt a pénzügyi tervek szerepe, minden válr lelátunk belátta már,hogy a naturális tervmutatók csak álcái kor hajthatók végre, ha a pénzügyi tervek ezek alapján egyensúlyi helyzetet mutatnak. Ahol az egyensúly a minimális naturális célok alapján sem jön létre, ott a felügyeleti szervek beavatkozását kell kérni /elsősorban Budai Tégla- és Cserépipari V. és Pamutnyoraéipari Vállalat/. Vállalataink egységesen terveiket három részben állítják össze. MegfogaIma z z ák a./ szövegesen a vállalati alapkoncepciót, azaz a vállalat alapvető gazdasági célkitűzéseit, majd a tervszámitások alapján b./ számszerű mutatókban is kifejezik az elérendő célokat _ és végül c./ szöveges intézkedési tervben, cselekvési programban rögzítik a legfontosabb tennivalókat /határidő és felelősök megjelölésével/. A terveknek szerves része a szociális és kulturális terv, viamint as üzemi demokrácia érdemi fejlesztése, a szocialista munkaverseny és ujitómozgaloin céljainak meghatározása, a párt rétegpolitikai célkitűzéseinek végrehajtása. Ezek a tervek már - az igénykielégités sorrendjében - nem maradéktervek, hanem annyit irányoznak elő, amennyi az adott helyzetben szükséges és maximálisan lehetsége. Az egyes vállalati tervek a népgazdasági terv ágazati előírásaival is összhangban vannak. ■ /
