Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1972-03-28

I visszatérő problémák és joggal vetjük fel, hogy miért nincs

El;. . változás*"Y-YY-v" fl

K Y ; Az árkérdésről; az átlagembert az érdekli, hogy mive(L megy Y’ tefl

I ki a piacra és mit kap erte. Párttagjainkat is mindenné meg

kell egyőzni. Minden áldott nap dolgozni kell ezért. \ v."fB

|í A vezető káderek mutassanak példát. A példamutatás, a kiállás

I elsősorban nem a tényeken függ. Eltudnák képzelni oly it is,

§ hogy titkári értekezleten a Pol.Biz. tagjai kijönnének beszól-I getni a titkárokkal. Tudora, hogy nagyon el vannak foglalva,

I de időszakonként meg lehetne csinálni bármelyik kerületben.

Azt is értenék, hogy mi az ami taszítja az embereket, és mi az

■ amiben nem tudunk előbbre menni. \\

f Március 15-ével kapcsolatban; a Bem téri tüntetés# sgy rövid

HÉ"'"Cikket azért megért volna. /Jkv: Mné/

Y Karácsony elvtárs: A kerület vállalatainak gazdásági hélvze-I téről mond néhány szét. A kerület iparában a szerkezeti át- 1

I alakulás lényegesen gyorsabb, mint akár a budapesti, vagy

I az országos. Emiatt a problémáknak a száma is süritettebb

I éa nagyobb mint a népgazdaság egészében, és egész más sziné-I zetüek. Nagyon nagy szükség van arra, hogy az adott fejlődési

1 szakaszban a vállalati problémák megoldása kerüljön a gyűjtŐI lencse középpontjába.

1 Néhány problémát kiemel; minden kérdés gazdasági kérdésből

E" indulj, vagy odatorkollik. Ez elsőrendű politikai kérdéssé

| vált. A problémák vállalati szinten nézve ott jelentkeznek

E leginkább, ahol maga a vállalat, vagy az átalakuld irányítás

I nem alkalmazkodott vagy nem tudott alkalmazkodni az uj gazda- 1

1 sági mechanizmus követelményeihez. Szembe került vele.

1 A vélt népgazdasági érdek és a valóságos szembekerül egyraás-I sál. Ezt nagyon határozottan alá kell húzni. 7

II P A másik dolog, hogy a gyorsuló árnövekedésnek a veszélye meg

i van. Ezt a mechanizmus mostani szakaszában ráolvasással nem

B§ p lehet megállítani. Nem is ez a cél. Az a cél, hogy az árvál-I tozások hatásába ne kerüljenek be olyan elemek, amelyek cso[ portérdekeket szolgálnak.

| A nagyobb vállalatok súlya népgazdasági szinten jelentős.

E Ezeknek a ténykedése és a saját vállalati gazdaságpolitikáp juk elhatároló jellegük

I A vállalatok többségének meg kell tanulni a közép és hosszabb

■ távú tervezésnek a vállalati módszerét is. Ez még nincs kiala-B kulva. Helyes lenné az is, ha a felsőbb szervek gazdaságpoli-1 tikal elképzeléseiket közölnék a vállalati szervekkel.

I A következő kérdés; hogy politikai céljainkat vajon jól érvé( ayesitjük-e a gazdaságpolitikában. Valahogy másképp értelmeszük a gazdaságpolitikát és a politikát. Nem találtuk meg az E egyensúlyt, hogy gazdasági kérdéseket sokszor alá kell ren-I. delni a politikai elképzeléseknek. Nem vagyunk meggyőződve 1

fl| ' arról, hogy túl sokat, vagy túl keveset teszünk-e? Ha ahhoz

? mérjük a jelenlegi helyzetet, ahogy az 1966-os Pol.Biz.hatá- I rozat és az azt követő határozatok megszabták; egyrészt túl

i sok a beavatkozás, és másrészt túl kévés. /A mindennapi

( életben túl kevés./ fl