Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1964-07-15
.1 m Sokszor szinte elfeledkezünk arról, hogy mi pártvezetés vagyunk és nem gazdasági vezetés, a gazdaság-szervező munkának fő pontja az emberek mozgósítására való törekvés, amivel a terv teljesítését segíteni tudjuk. Ez a hiba a tapasztalt pártmunkásoknál kevésbé fordul elő, a tapasztalatlan elvtársaknál többször fordul elő. Maximálisan kell 3egiteni a gazdasági feladatok végrehajtását, de nem a gazdasági vezetés módszereivel. Iía az üzemben a VB elé kerül ilyen téma, általában arról vitatkoznak, hogy mit csinált a gazdasági vezető, de nem arról, hogy"csináltak a párttagok a termelés érdekében. Eleget vitatkozunk, hogy mi is az a gazdaságszervező munka, ahelyett, hogy a régi jó módszereket alkalmaznánk. Azok a módszerek jók voltak és megfelelő módot kell találni arra, hogy ezeket a tapasztalatokat átadjuk az elvtársaknak. Felmerül az a probléma, hogy hogyan tovább, sokszor részünkre egyszerű feladatokat természetesnek hiszünk és azt gondoljuk, hogy már mindenki tudja és csak később derül ki, hogy nem tudják. A jobb munka érdekében 1958. elején különböző tapasztalatcserék voltak, s mint kiderült nagyon hasznosak és jók voltake zek, igaz, hogy r-v voltak túlzások is néha, de érdemes lenne továbbra is ezzel a gondolattal foglalkozni, pl. csoportos titkári leletében, ahol iparáganként foglalkoznának a feladatokkal* A másik probléma az, hogy elkészülnek a jelentések és a beszámolok de ezek csak a tényeket rögzitik és nem elemzőek. Erre is meg kellene tanítani a pártszervezeteket, azokat, akik nem tudják; nem pedig általánosan bírálni a jelentéseket. Azt hiszem érdemes lenne az elemzés helyével, módszereivel foglalkozni* Felmerült még a jelzés problémája is. Felmerült úgy is, hogy ven jelzés, azonban a beszámolóban az merült fel, hogy ninc3. Ezt a kérdést is alaposabban kellene a munka során megvizsgálni. Lehet, hogy csökkent a jelzések-nek—sr száma, azonban ha visszamenőleg nézzük, akkor nem. A választott testületeknek sokkal nagyobb gondot kellene erre fordítani. A személyi problémák sem véletlenül történtek - pl. Ángyás elvtárs esete, ebből csak egy-kettő lehet arai véletlenül történt. ^ A túlzott türelem problémája is felmerült. Azt hiszem egyes emberekkel szemben túlságosan is türelmesek vagyunk. Várunk, hogy „ majd egyszer,csak változtat a magatartásán. Pedig itt bár ki, bar milyen kényes témát felvethet, nyugodtan elmondhat, melyet en is nem egyszer megpróbáltam. A személyi cserék kérdése. Az eddig végrehajtott személyi csere indokolt volt, bár néhányat - véleményem szerintmeg lehetett volna előzni, A személyi kérdéseknek hosszú tradíciói vannak, ©ok esetben a kérdés elbírálásánál attól is függővé teszik, hogy az illető kicsoda. A párt normái szigorúbbak, a gazdasági vezetesnel is egy kicsit szigorúbb normákat kellene „alkalmazni, mert a gserelődés igy csak a párttitkárok rovására töttenne mindig. Pl. a Pamutkikészitőben történt cserék alkalmazása, az igazgató marad, .a párttitkár négy. Az utóbbi időben meggyengült az „apparátus *e színvonala is. Részben a személyi cserek következteben, mert a cserék sem segítik elő a színvonal emel kedeset, Meg kell követelni a jobb munkát és ha kell egyes pártszervezetekben a titkárok és vezetők megtanítását a párt politikájára. , Befejezésül a bírálat kérdésével szeretnek foglalkozni. 19&6 előtt az volt a jellemző, hogy jól megdicsértek egyes üzemeknek a párttitkárait és igazgatóit, aztán néha mégis bírálták. Aztán jött az ellenforradalom, a bírálat attól függött, hogy ellenforradalmár volt-e az illető, vagy nem, akkor nem értünk ra foglalkozni vele. Aztán jütt egy olyan idŐ3fltak, hogy jól„mennek a dolgok, olyan szellem kezdett lenni, hogy minden a legjobban megy, _______________________________/ÍY ' ‘ - 11' -
