Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1964-07-15
Aí • A gazdasági szervezőmunka területén szakszerűen, konkrétan foglalkozik a PB a műszaki jelentőségű kérdésekkel, a tér-i melékenyaég problémáival, kiemelten kezeli is az egyes fontos . beruházások kérdését, ahol gátló tényezők merülnek fel* De, a párt is tulajdonképen hasonló módon és kicsit azonosan foglalkozik a gazdasági termelési kérdésekkel. Ez az, amit tulajdonképen kifogásolunk és felvetünk. S itt egyetértek az elvtársakkal, hogy kicsit jelszó-szerüen mondjunk, hogy nem eléggé a párt oldaláról, nem eléggé mozgalmi eszközökkel nyúlunk hozzá a kérdésekhez* De azért ezt nem kell lebecsülni, mert valanilyen problémát azért mindég takar. Az lehet, hogy nem , eléggé pontosan vagypedig helytelenül fogalmazunk meg dolgokat, de látni kell a mögöttük lévő problémát. Azonban hiba lenne az ilyent azzal elintézni, hogy ez egy helytelen jelszó. Mi az, amit mi kifogásolunk, amit nem magyaráztunk eléggé meg? Elsősorban arról van azó, amit a Pol.Biz.1960.azept-i határozata is felvetett. Sajnálatosan ezt sem dolgoztuk eléggé fel és nem csak arról van szó, hogy egyszerűen külön válik a gazdasági szervezőmunka a politikai munkától, hanem a politikai felvilágositó, ideológiai munka háttérbe szorult! Különösen az olyanfajta politikai munka szorult háttérbe, ami a gazdasági kérdések politikai oldalát magyarázza meg harmonikus egjyaéRben. A part &3«deco-í határozata felsorolja, hogy kiemelten kell kezelni az export, a kiemelt beruházások, stb. kérdését. E határozat olyanokat emel ki, amelyek ma már nem csak egyszerűen gazdasági, hanem politikai kérdésnek minősülnek; mert ha a párt nem tudja eléggé meggyózni a pártszervezeteinket, dolgozóinkat, a kommunistákat, akkor mi hozhatunk határozatokat akármilyen szakszerűen - itt nem arról van szó, hogy nem kell ezt tennünk. - Ha az egyes gazdasági-, pártvezetőknek,a dolgozóknak fejében lévő helytelen nézetekkel Jvt nem tudunk leszámolni, akkor nem tudjuk e kérdéseket megoldani. Azután van itt olyan dolog is, hogy az egész közvéleményben van néhány dolog, amely "kényes kérdés", amiről "nem illik^ beszélni", ami sem a kommunistáknak, sem a gazdasági vezetők"u nek nem népszerű. Ilyen például a munkafegyelem kérdése. Éppen a IH.ker-ből ^ küldték be hozzánk, amit egy fiatal munkás zsebében találtak, egy röpplapot, amelynek cime "a munka 14 parancsolata". Nem akarok ennek nagyobb jelentőséget tanúsítani, csak idáig is eljutnak emberek, hogy megfogalmazzák, szövegezzék, hogy hogyan nem kell dolgozni. A közvélemény leginkább az építőiparban meglévő munkafegyelmi problémákkal foglalkozik, mert ezt mindenki látja, a közvélemény szeme előtt zajlik le. De az üzemeinkben is tapasztalható ilyen jelenség, s ha megnézzük, hogy ezzel hogyan foglalkoznak az üzemi pártszervezeteink, akkor bizony elég problémát látunk# Persze eközben a munkát is meg kell szervezni, nehogy olyan dolgokért tegyük „felelőssé a dolgozókat, amelyekről ok nem tehetnek /anyagellátás, stb./. A munkaerő-hiányról is szó van, de közben tessék megnézni, hogy az üzemekben az új munkaerővel hogyan„foglalkoznak, mit tesznek annak érdekében, hogy a dolgozó megszeresse azt a munkát, amit vállalt. Természetesen olyan dolgozókra vonatkozik ez, akik olyan szándékkal mennek be az üzembe, hogy ott meg is maradjanak. Tehát, milyen módon foglalkozik a gazdasági vezetés vagy az a kollektíva velük, akiknek feladata, hivatása lenne az ilyen kérdésekkel való törődés. Meg kell nézni pl., hogy a vállalatnak hány ezer Ft-jába kerül, amig 1-1 új munkást kiképeznek. így van ez a Gumiabroncs Készitőben ie. . / . /(/]i • V ■ ,
