Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-03-02
w wifeK*»a*i«ii»in«|)iir«riw»»i» :•> •mgsstamamtBmmm' ü ■ -6-Nem szabad elfogadni, hogy azért mert valaki 1-2 hónapos állapotos ne vegyék fel dolgozni, lehet olyan helyzetben, hogy saját eltartását sem tudja biztosítani. Ha a helyzet indokolja, a különböző szabályokat meg kell aérteni. Felvetette Balázs elvtár snő hogy a nők elhelyezkedésének lehetősége romlott. A női munkaerőket foglalkoztató üzeme • terve csökkent, ez azt jelenti, hogy nekik létszámot ner.i szabad felvenniük, sőt azt szeretnék, ha elmennének tőlük a női dolgozók. De ugyanilyen helyzet van máshol is. Pl. n napokban azt beszélték az emberek, hogy az Egyesült Izzóban több ezer embert elküldték. Erre felhívtam az üzemet és azt a választ adták, hogy pillanatnyilag létszámzárlat van, de szakmunkást felvesznek, csak segédmunkást nem. A magyar ipar felfut és ennek Budapest a központja, tehát ilyen Helyzet lehet egyes helyeken, de nemigen hiszem, hogy ez általános lenne. Varga elvtársnak válaszolva: központilag 2o-22 csoportos beszélgetést szerveztünk kb. 5oo embert vehetünk, akikkel beszélgetést folytattunk. Arra az észrevételre pedig, hogy nincs külön javass lat, azt mondhatja, hogy az egész anyag tele van javaslatokkal, csak előkeli olvasni áa alá kell huzni. Pl. a nagy családosok , I problémájára vonatkozóan konkrét javaslat, ugyancsak a kereskedelemmel kapcsolatban, a,pedagógusok túlterhelésével, a bérrel, a lakásokkal, a szövetségi politikával, a pártonkivüliek funkcióba állításával kapcsolatban. Stadinger elvtársnak az életszínvonallal kapcsolatos észrevételével egyetért. A helyzet az, hogy mi általában az elégedetlenkedő emberekkel találkozunk. A Gold-" bergerben a PB ülésen is felvetődött, hogy az 5-6 ezer emberből ha 2o-3o felmegy a pártirodára, akkor hallani, hogy száz ember sustorog, de ezek első sorban a nagy családosok, mert ahol két felnőtt dolgozik, ott nincsenek különösebb problémák. Pl. A hengernyomé műhelyben egy apa 24oo Ft-ből nehezebben jön ki, mivel 3 gyermeke van, közülük az egyik egyetemre jár és a féleségé nem dolgozik, mint egy másik dolgosé egy másik munkakörben 3óoo.-üT-ből, de .esetleg nincs gyermeke. Lehet, hogy még lakásproblémája is van az előbbi dolgozónak, akkor ez nyilván nem d olyan elegedett, mint az utóbbi. Ezért egyetért Stadinger elvtárs sál, hogy ne általánosítsunk, ugyanis lényegében 1-2%-al emelkedett a^jövedelem. Azokat az észrevételeket, melyeket Stadinger elvtárs tett, különösen a nagy családosokra vonatkoztatom. Az orvosokkal kapcsolatos megjegyzés. Véleménye- szerint a kormány intézkedése helyes volt, egészségtelen torzulások voltak, éppen ► ezért van az orvosi rendtartás. A másik, hogy égy kis kifutást hagyni, amig ez rendeződik, a rendelkezés most jelent meg, az újságok is sokat foglalkoznak vele, sokszor egyoldalúan is. Vannak becsületes, öntudatos, hivatás szerető orvosok, itt is a túlzások ellen kell elsősorban harcolni és intézkedni ott, ahol szükséges. Az orvosok létérdekét nem veszélyezteti a rendelkezés. Ugy vetik fel az orvosok, ha csak a fizetésből kell megélni, ez tarthatatlan lenne. Véleménye szerint még akkor sem kerülnek csődbe, ezt elsősorban tartalmazza az anyag is. Nem zárja ki az orvosi rendtartás, ha a beteg akar adni, akkor adhat, de azt kizárja, hogy ne legyen olyan helyzet, hogy a felgyógyulás pénzhez legyen kötve. Sok olyan probléma vetődik fel, amely egyszerűen az anyagi helyzet korlátai miatt nem nyer megoldást. Túlsó osan gyors volt a felfutás, a szövetkezeti dolgozok is biztosítottak lettek, de ezzel párhuzamosan nem bővült az orvosok száma, az egészségügyi intézmények száma olyan ütemben, mintahogy növekedett az ingyenes orvosi kezelés alá vontak száma. n 1 m ■ í r _*_________________-________ P -WMWt, Í i
