Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-08-19
| -M ' ' ' ' «,. ■ ' * - ' ' ' ' ' fi 3. V í ! • - r - ■ • -f ’ ■ • * 7 r ! _ ; | II •- 3 -> i Export A népgazdaság igen fontos érdeke az export növelése. Ugyanakkor vállalatunk számára az export olyan többletköltséggel'jár, mely sehol meg nem térül éo igy a vállalati eredményt rontja, Sz a többletköltség abbéi ered, hogy a megrendelések jelentős része kisebb tételekből áll, ezek miatt süriin át kell állítani a gépeket, ami anyagos munla ráfordítást jelent. A tételek gyűjtése szükséges, mert csak ; teljes szortírozottságban szállíthatók ki. Ez lassítja a forgóeszközök átfutási idejét. Az export gyártását a jobb kiválasztás érdekében nagyobb gonddal kell végezni', ami az exporttal foglalkozók magasabb darabbérében jut kifejezésre. Mint fontos népgazdasági célkitűzést a vállalat természetesen előnyben részesíti az exportot, ezt azonban lényegében anyagi órdekeltéségének kárára teszi. Az-, export tervszámának egy része minden negyedévben olyan tételekből tevődik össze, melyek a külkereskedelmi vállalat-raktárában maradnak mindaddig, mig azokra megrendelést nem szereznek. Az export tervtelfo jesitése s se npontj ából azonban neru tehetünk különbséget a raktári megrendelések tekintetében, mert a tervteljesités statisztikai számbavétele ezt nem teszi lehetővé. így azután olyan rendkívüli esetekben, \ amikor járvány, anyaghiány, stb. okokból lemaradás következik be, min- Uden áron igyekeznünk kell a tervet teljesíteni, _ noha_ tudjuk, hogy az 1 áru egy része még hosszú ideig a külkereskedelmi vállalat raktárában I jfog tárolni. Készletek A forgóeszközök forgási sebességének gjo rsitása f fontos népgazdasági érdek. A vállalat ebben azonban nincs érdekeltté téve. A vállalat érdeke az, hogy minél nagyobb készlettel tudja biztosítani a termelés zavartalanságát. Ezt természetesen a pénzügyi szervek igyekeznek kor- ( lát ózni, azonban a vállalatok sokkal nagyobb .eredményt tudnának e tó[ * ren elérni, lia nGrncaak a nortnafölG'ttiBégolc iGépitesőre ösztönözne okét a magas kamat, hanem a normával szemben elerheto ne gtakarítás valami— ys lyen módon a vállalat számára is előnyös volna. Az export—gyártással együtt járó biztonsági tartalék átve telere a textiliparban külön értél©sitő vállalat van kijelölve. így a termelőüzem számára a biztonsági tartalék elhelyezess nem okoz pro ölemát. Ismeretes, hogy az exportból kieső terme kék j el ént ős része belföldön * nehezen, vagy egyáltalában nem értékesíthető, A legtöbb esetben jelentős /30-50 %/ engedménnyel kerülnek forgalomba az ilyen aruk, Sokat javíthatna a helyzeten, ha a termelő üzem érdekelve volna a biztonsági tartalék csökkentésében. Egyetlen évben volt csupán érvényben _ a normával szemben elért megtakarítás után járó prémium, mely ösztönözte a vállalatokat a bt. csökkentésére. Vállalatunk hozzá tudna járulni a nehezen értékesithetőR.t.készletek mobilizálásához azzal, hogy az éve’ven keresztül belföldön nem a.edveit sötét szinü harisnyák festését lehúzná es világosába színre festené azokat át. Ezt azonban az értékesítő vállalat nem is igényli, de ha kérné, ez ellentétes volna vállalatunk ordekevel, mert az jellegű munkák a prémiumfeladatban donto helyet eifoglaló tcrmeleke d ségi mutatót rontanák. Az ilyen átfestés minimális költsége ki Um küszöbölni az említett jelentős mértékű engedmények miatti veszteséget, j 06 I
