Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-08-19
0>y ~ - ■ra.wYra.ro/Yrárara .■ 2 .... YYlfoYY • « I -to "V \ \ .. ■ 227,7© ^ i\ f ’ • L 1l Tárgy:» A népgazdasági, b, vállalati és az egyéni érdekek kapcsoltja. fe x'..X»j..c vx 0 /s$\ C 'L\ -I-r, A népgazdasági, iparági, vállalati és egyéni érdekek közötti.látszólagos ellentmondások néhány__eset_e_: a./ A népgazdasági és vállalati látszólagos érdekellentét egyes, a nyomókikészitő iparágra jellemző fomái a következők: Tervezés. A gyártmányprofil összeállítása teljes egészében kivülesik a vállalat hatáskörén. Ezt a nyomókikószitő iparban a külereskedelem, a belkereskedelem, a konfekcióipar^ különféle közületi szállítások felső szinten összehangolt igényei alapján ai Iparigazgatóság tervtermelési osztálya által kerül meghatározásra. Ebbe a vállalatnak gyakorlatilag beleszólása nincsen és ez önmagában nem is okozna érdekellentétet akkor, ha egyes cikkek kedvezŐtleg ÖnkÖltsógalakulása és jövedelmezősége a vállalat.. többlet nyereség képzési lehetőségeit nem csökkentené. Ezt az ellentétét hivatott lenné áthidalni a kormány azon intézkedése, mely szerint a gyártmányösszqtétel eltolódásából szármázó jövedelmezőség változás mind pozitív, mind negatív előjellel az eredmény elszámolásánál megfelelő mértékben latbaesik. ennek gyakorlati alkalmazása azonban rendkivül következetlen és számtalanszor hátrányos. ~. Itt például arra gondolunk, hogy az iparágnak ezidőszerint még gyártmányonként! atókalkulácíója nem lévén, a gyartraányösszetátel eltolódásából származó e teáménwáltozás rendkívül ingatag alapon álló képlet segítségével‘kerül kiszámításra, amely igen gyakran mind tendenciáidban, mind nagyságrendjében ellentétes azzal, amit józan számítás a- Tápján e cimen meghatározhatunk. A tervezés tekintetében egyébként az iparág a könnyűiparon belül jelentős önállósággal rendelkezik, hisezn jogkövetkezményes tervmutatóinak száma gyakorlatilag igen kevés. A termekösszetételen kivül csupán a felhasználandó alapanyag mennyisége kerül többé-kevésbe specifikáltan meghatározásra, valamint az átlagbérek. Az átlagbér rendszer önmagában nem okoz különösebb ellentétet, bár vannak visszásságai. így például az a tény, hogy különösen alkalmazotti állománycsoportban, káder fluktuáció eseten kisebb fizetésű alkalmazottak felvételével az átlagbér minden további nélkül betartható, vagy helyesebben kijáíazható. A fizikai dolgozók állománycsoportjában felvethetjük még azt, hogy az átlagbér a könnyűiparban a termelékenység egy bizo nyos függvényében emelkedhet, ami önmagában helyes, azonban ez vállalati szinten kerül meghatározásra és többszörös vetikalitásu iparvállalaton belül ennek szétosztását nehéz elvégezni. ál , 57 ________________________________________ i. vm&x., 9
