Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-03-02
f , C / ,J i . fa • (XV ró Jelentés k a III. kér, Sz.T.K. rendelőintézet orvosai-i ' val folytatott beszélgetésről. ■■ ró: ■ 4 v‘| \ , A beszélgetésen l'y főorvos vett részt, köztük az intézet párttitkára és igazgatója. A beszélgetés kb. 2 órát tartott, közvttlen, baráti légkörben, minden_valószínűség. szerint őszinte hangan._ Főként munkájuktól, az intézet helyzetéről, betegellátásról, orvos • és beteg kapcsolatáról, s egy-két egyéb kérdésről folyik aszó. A beszélgetés során megállapítják.,- hogy az SzTK. nagyfc tömegeket lát el, e^es osztályok túl vannak zsúfolva, s ez bizony türelmet igényel rnlhdTTCZforvos, mind a~Féfeg részéről. Az a véleményük, hogy mind az orvosokat, mind a többi intézeti dolgozókat eléggé megn' nevelték, s.mérhetetlen türelemmel foglalkoznak áz emberekkel, de a betegeket senki nem neveli arra, uogy legyenek türelmesek és'Tae-" látókfo “ ~ A türelmetlenség és esetleges elégedetlenség azonban vélemérov • nyük szerint, s igy tapasztalják, nem abban leli magyarázatát, Í l hogy a dolgaók, a_munkások elégedetlensége az orvossal szemben, ; hanem az SzTK. ren’gsz?r^KgE~a''iii¥al. elégtelenségei. .. Ügy látják", hogy" áz 'emberekben még'el lí régi ÖTI emlékeinek rossz hatása, s nem tudatosodik eléggé, hogy az SzTIi. mind céljaiban, mind módszereiben, nem beszélve arról, hogy mit nyújt a dolgozóiénak, ^mennyire különbözik az OTI-tól. Ok, orvosok annál inkább látják és tudják ezt. Az utóbbinak.e^y^megnyilvánulása, hogy az üzemekbe kijáró bőrgyógyász, aki megelőző gyoygszerek kötelező alkalmazását ellenőrzi, gyakran tapasztalja, hogy azokat nem pótolják, s ugy a munkások nem kapják meg rendszeresen•azokat. Holott, mint mondja, mamár nem szükséges, hogy a munkás keze tönkre menjen munkája végzése közben. Jól látják, hogy a technika fejlődése egyre műveltebb munka- I j * sokat követel, helyeslik, hogy a munkásság képezheti és képezi magát. Itt látják a lehetőségét annak, hogy a szellemi és fizikai munka között lévő lényeges különbségek megszűnjenek, kiemelik, hogy a rádió és televízió milyen sok és széleskörű lehetőséget fo nyújt auninden irányú kultúrálódásra, művelődésre. Szó kerül a fiatalok közeg iskolai képzésének mértékéről és helyeselnék,^ha azt kötelezővé tennék. Az egyetemi felvételekkel *7 ""Kapcsolatban mondjuk el, hogy áz intézetben dolgozó érettségizett f ‘7 aszisztensnők sértve érzik magukat, hogy nem vették fel az egyetem-7 na, a többre tartják magukat, mint azok, akik. érettségi nélkül végzi zik ugyanazt a munkát. Helyeslik azt a rendszert, hogy az egyetemi | X felvéte 1 a képességektől es fiBHliaáhyr'fo^^ örömmel halljak, hogy -mint Pataki et. mondja- megszűnik a száza-_ » 7 lékos aráhykiálákitas á felvételeknél~ Dotációjukat illetően nem panaszkodnak, de elmondják, hogy j t a fisétesből nem telik a kulturigénvek kielé.ütésére. s nemtelik / I dfaga szákkönyvek megvásárlására, az SzTIro orvosok legnagyobb ré- 1 t > sze egyeb mmhkat~Ts vállal s ez már túlterheli okét. Helg EVlenlLjJc azt az általában elterjedt hiedelmet, hogy'minden orvos' söklt korcs. . . Általában nem tesznek különbséget az orvos ok között’} pedig a'kere-’ I I setet illetően egészen szélsőséges és többféle réteget kell meg-Í különböztetni. Elpanaszoljak, hogy az utóbbi időben mértéktelenül megnőveke- I d'ett ez administrációjuk; s ez á betéggKSHvalo' foglalkozás rová(/ sjra mégy..., *------------ ---------------- ------------------------------------------------------------/!/h Íl í .... [ ^ ________________________ ró f ■ ¥ '^mrnmm-
