Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1961-06-09
- u -r miség az. aki felfceszultsóge révén, nagyobb igényt tart a vezetésre. Viszont nekünk tudomásul kell venni, hogy a nepidemokrá— cia 15 éve óta, az értelmiség jelentős része nem a munkásosztály és parasztság soraiból került ki es ha ezt a kérdést nézzük, az azóta tanult szakemberek még nem értek el azt a felkeszultsegi szintet, ami egyes munkakorok betöltéséhez szükséges. Viszont nekünk i-l bizonyos területen fontos a szakmai felkészültség. Jui most sem mondunk le arról, hogy a legjobbakat tovabbkepezzuk. hogy az értelmiség egészét is, aikotó-képessegót felhasználjuk. aii arra szeretnek hivatkozni, amit szemeiyesen tapasztaltam. Akkor értettem meg igazan, hogy miért tudott a Szovjetunió iiyen eredményeket elemi, mikor kint jártam. Ott hallat ián megbecsülésben van részük azoknak, akik valami alkotót hoztak letre, persze nem ken kulon hangsúlyozni, hogy a munkásosztály es a parasztság is milyen megbecsülésben részesül. Itt a szövetségi politika mar nem csak azt jelenti, hogy harcot folytatunk a szövetségesek átformálásáért. A magam területet nézve, két vegietet i«tok. Egyes értelmiségi emberek nem hisznek a fejlődésben, vagypedig azt mondjak, hogy nem lehet őszinte fejlődés. Márpedig ez a marxizmus alapja, to*" az őszinte fejiodes. Bizalmat adunk, nevelünk, formaiunk., de ehhez hozzátartozik a nevelo-harc. Nem# képzelhetjük azt. hogy most ezt egyszer megvitatjuk s meg fog Oldódni ezzel mináen esetre a probléma, A pártonkivüliek koreben szinte alig ismert a Nekünk meg keii találnunk a módot ennek megortetesere, illetve ismertetesere. elvtársi Magam részéről hasznos volt a vita es mindenki szamara az, aki hasznosítja. Az eddigi vitával csak kezdeti iópóseket teszünk, talán ezek nagyobbak, mint a fél évvel ez előttiek. Epetertek azokkal, akik ugy vetették fel, hogy a ker-i pb nem csak most, hanem mar megelőzően is több eve, 1956 óta sziiáre POJ-itikai vonalat ós utana - nem akarom magunkat - igyekeztünk következetesen vinni e vonalat, tehát íf ? ny?f>öben Í956 óta képviselve van ez a politika es itt vannak pozitív eredmények, ezzel is egyetertek. Hogy mégsem ezeket hangsúlyoztuk túlságosán, ez azért is van, mert párttagságunk nagy többségé nem érti ezt a politikát. Félrevezetnénk önmagunkat es a felsőbb szerveket is, ha többségében a P°fiblvamokat ismertetnénk, ha azt mondanánk mindenki JSS?ip 4 n iatja es csmeija a dolgokat. Sokan vannak, ha ertiK is, nem csinálják. Meg keli erteni, egy politikai vonalat ?sinalunte* meghatározott célja van mindég. A szö- ITM ? í cóida» hogy az összes alkotó képességeket a l18 irdnyaba ki tudjuk bontakoztatni, fel tudjuk magunk hoü nemr?Phpí ossz®f rétegeket. Azt keii látni világosán Í2SPM1? í oncelu a politikánk. Senki nem vitatja, hogy ninci ??ífín a főosztály, a parasztok ós a párttagság neveleiroi i f n’ fe azer‘b» La politikai vonalon nem megy ugy, ahogy ?ró* ? szov.pol. végrehajtása, akKor ezt a párttagság sínyli meg A munkas-paraszt szövetség teren sincs meg minden rendben, ha 28tttTMT^LfLííeSetn!nlCI ?tlcor feltárul, hogy a parasztság ItSI ezt na^m ü?nLSS!gJhíaEaSZlt?,lh?tunlt’ “syanez áll fordítva, > £asyo? Jól ki tudják használni ellenünk. Ha mentünk is előre, akkor is hozzá kell tennünk, hogy nagvon rasraSS í1?1? mtS* Fontos» h«Sy a munkásosztály ós a parasztság, értelmiség tekintetében milyen kérdésben megyünk előnei érünk dlcaér jüfc magunkat, ezzel c®}Loz, éppen ezért szükséges, hogy az akadályozó feí a Bat tettük #ost. SeoríytétrbLXÉlStirLlaÍ?0i^ldaBe|^kf - ^tettel arra, 57 Stadinger elvtárssal, • , 41 m
