Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1959-11-02
'■ * r , ' Myyyy >■ ......... * : . ■ -Bmrar,niMwMwaURtaBaMi xrftiwe-siwitratfíi^m/»* , . :! ■ V ' " ’ ‘rá' " 1 ' , ■ Hiányolja, hogy oz első javaslati pontnál a határidő nincs megírva. De a második pontra is ez vonatkozik, s legalább me^*ozeli o határidőt szeretnének. Egyébként a javaslatokkal egye terv. A mellékelt statisztika nem áttekinthető és hibák is vannak benne. A beszámoló ás a tájékoztató is foglalkozott a kritika koiuosevei. A Szállítóberendezések Gyára pártszervezete sem kopott so* kritikát az elmu.lt évben ás a vezetosegv -ál asz tó taggyűlésén Meg kell azonban mondani, hogy talán ő volb az, aki 8 legkevesebb i.jsiüicáB szavazatot kapta a választás sorún, ez is kritika volv ...eléje, bár kőnkre tan a hibák nem lettek felvetve í eleje. 'lógván néz ki oz üzem pártszervezetében a kritika kérdésé. A csúcsvezetőség általában a kerülettől is, kap bírálatot, de a csucsveze^ tőség ez alapszervi Vezetőségek fele rendszeresen el a giitika J- p-ával. Tehát a kritikának a felülről való vonala biztosítva van, az elvtársak helyesen is reagálnak erre, de a 2/alulról jovo *riti kának kérdésénél vannak hibák. A tagság nem orti meg a proble mákot, ezért sok esetben beszélnek olyan kritikáról, mely raegnemjm^ értésből, felvilágosula Hanságból stb. fakad. Volb olyan eset, hogy megszervezték, rogy egy illetőt azonnal _ ■ tagnak vegyenek fel, ne tagjelöltnek, de még soka t _ le he t ne erről beszélni. Ugy néz ki, hogy sajnos élnek n kritika jogával, de .annak hangja nem a legfinomabb és itt kell mag javítani. Az egyik taggyűlésen felmerült, hogy az egyik párttag lopott/ az üzemből, a gépkocsi vezető juttatta ki az árut az üzemből. / .1 kői a csucsveze bőség ezt megtudta, ugy gondolták helyes kizárni^ az illetőt. Közölték is az illetővel a kizárási javaslatot, aki nem értett ezzel egyet és toborozni kezdett maga mellé embereket._ Mikor a taggyűlés elé kárulb ez a kérdés, melyen személyesen is részt vett es felvetette 3 Vezetőségnek, hogy tudnak-e arról, hogy ebben a kérdésben tulajdönképpen frakció szervezéséről van szó. A vezetőség erre nem tudott konkrét választ adni. Ugyanennek a területnek a gazdasági vezetője elmondta, hogy az alap szervezetben elterjedt módszer, hogy konkréten Kádár Ferenc elvtárs tesz ^ olyan kijelentéseket és ráfogja az emberekre, hogy frokciós. Természetesen ennek elhangzása utun felállt es visszautasította, hogy a fenti kijelentés rágalom és ilyen kritikára nincs szükség. " helyes az a javaslat, hogy a probléma-mentes pártszervezetek kérdésevei kell többet foglalkozni. üa v0q ilyen, ugy erre nagyobb súlyt helyezzen a ker.-i PB. y A kulturraunkával kapcsolatoson is van negatív rész. Lehet, hogy van fejlődés, de fontos dolog, hogy a pártszervezetek titkárai is foglalkozzanak a kulturmunteával. Olvassanak újságot es olvassanak könyveket. Véleménye szerint" a fejlődést nemcsak a z ^ műt a u ja , hogy hány könyvet vettek ki a könyvtárból, hány színházjegyet adtak el. Helyes lenne azonban onnan értékelni ezt almunkat, ahonnan 1956 végén ix.s elindultunk. Ha ezt nézzük, akkor hihetetlenül nagyok az eredmények. Felmerül a pártonkivüliek funkcióba baló állításának kérdése. Erre a Budapesti Pál* bér te ke zlet felhívta a figyelmet. De van ebben a kérdésben ellentmondás is. Üzemükben nagyjában az 5o vezető funkcióban lévőből 3o párttag és 2o pártonkivüli. Ebből a 2o-ra./..^ ^ is most már többen kérik felvételüket a pártba. De a művezetők kozu. is egyre többen kérik felvételüket. Most mi legyen velük, ne ve-y gyék fel tagnak az illetőket, hogy legyen pártonkivüli is xunke tóban, vagy pedig bocsujsanak el párttagokat, hogy legyen uely a ; ' __ • 'tette. i
