Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1959-03-14
-3-A mi igazgatóink, párttitkáraink döntő többsége az u.n. funkcionárius munka miatt, nem ismerik saját üzemüknek legfontosabb munkafolyamatát. Olyan tapasztalatok vannak, nem egy műszaki állományúval beszéltünk, aki elmondja, hogy fél évig sem beszélnek velük, a helyett, hogy velük megtárgyalnék a tennivalókat. A véleményem az, hogy nagyon sok üzemben a termeléssel való tényleges foglalkozását nagyon gyatra módon megy. a felügyeleti hatóság pedig egyszerűen a számokon keresztül nézi a dolgokat, ahelyett, hogy segítene. Komlós elvtársnak mondtuk, hogy többet kell termelni, beszélgetést folytattunk vele a tervemelésével kapcsolatban. A belső szervezettséget illetően, a jó anyag előkészítést illetően tudott egy pár jó dolgot mondani. Nagyon fontos kérdés az emberekkel való foglalkozás, meggyőzés. A párthatározat végrehajtásán k ez a fő eszköze, csak. egy kicsit erősíteni kell a gazdasági szervező tevékenységet. Kpausz elvtársi Molnár elvtárs előadásában beszélt a téglagyáraknál kifejlődött formalitásokról, ez a többi üzemben is előfordúl. Bennem úgy merül föl a kérdés, hogy a pártszervezet ipari osztálya - mely az ellenőrző tevékenységet fejti ki - van-e olyan erős, hogy ezeket az állapotokat megszüntessék. Ezenkívül 1958-ban a nyereség részesedés kifizetésénél a terv tűitől jessitése bizonyos mértékig visszatartó erő volt, akkor vajon az üzemek általában hogyan fognak igyekezni a következő időkben, különösen ott ahol a párts ervezet nem áll a feladata magaslatán. Az a véleményem és javaslatom, hogy a kérdést ilyen formában^is msg kell nézni. Ha az apparátus ezen a téren megfelelő, akkor az ilyen dolgok meg kell, hogy szűnjenek. Imi a textilgyárakat illeti, lehetőség többtermelésre nincsen. Amivel nekünk foglalkozni kell az a következő. Olyan lehetőséget adtak a kérőnkben 1959 évre, amilyen a felszabadulás óta nem volt. A biztonsági tartalékot igyekezett a vezetőség leszűkíteni, ez azonban nem ment olyan mértékben, mint ahogyan kellett volna. Most egy olyan határozat született, hogy minden egyes folyóméter biztonsági tartalék utáni 1.- Ftot kapjanak, a a vállalatok kellően szervezik a munkát, sok megtakarítást érhetünk el a népgazdaság szempontjából. A textilüzemeket úgy kell megszervezni, hogy a munka gördülékeny ■o 4. t XeSy®n és irdnél kevesebb áru kerüljön biztonsági tartalékra. Ratulovszky elvtárs: Molnár elvtárs 3 fő gondolatot vetett fel. Az egyik hogy az , élenjáró dolgozóknál történt változást a vezetők többségükben nem látják. Van-e elég ereje a pártszervezetnek ahhoz, rogy ellenőrizni és segíteni tudjon, erre szeretnék kitérni. Molnár elvtár beszélt az élenjáró dolgozóknál történt változásról, ezenkivü.1 mi magunk is kij.árunk az üzemekbe és beszelgetünk a dolgozókkal. Egy-két példa a Hajógyárban úgy vetodix lel a kérdés, hogy a dolgozók többsége nem tud dolgozni, mert a terveket, rajzokat nem kapja kézhez, mindehhez meg hozzajrult a hajó leégése. Ez találkozik azoknak a véleményevei, akik szakmailag, politikailag igen stabilak. Alapvető kérdés a felső vezetés szervezésének hiánya. Az hogy a munka nem tud. úgy haladni, ezt a dolgot is megnéztük. Én magam is kint jártam és megnéztem az asztalos műhelyet. Az a probléma, hogy azért nem tudnak dolgozni, mert a gépek teljesen elavultak és az üzemben e miatt akadályozva van a mun— ka. Megkérdeztem, van-e terv, raj, amivel tudnak dolgozni, Kiderült, hogy egy hónapra meg volt. Kérdeztem, hogy milyéra számításokat végeztek, hogy mennyi idő alatt, hogyan tudják k » i,, _______________________________________________________ ' . . . . : s I
