Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1958-12-22 - 1958-12-23
Nagyon fontos lesz a jövőre vonatkozóan is a magánélet, hiszen a K.B. határozata a munkásosztály helyzetével kapcsolatosan nagyon hosszú időre megszabta a feladatokat, esetleg 2 évtizedes is lesz. Rend kivül fontos ezt a határozatot végrehajtani a különböző szakaszokban, jöhet pártkonierencia, kongresszus. Ezek során nekünk helyt kell Illanunk minden vonatkozásban. Néhány alapgondolat a jövőt illetően* a h frontos harc továbbvitele nélkül nincs megoldva a munkásosztály kéréssé. Ez a 2 frontos harc volt az elmúlt 3 év sikere, ezzel jutottunk előre. Nem kivin külön kitérni a párt és tömegek kapcsolata, a pár tégy ség kérdésére. E téren vannak feladatok. A tömegkapcsolat fejlesztése nem megy máskép, csak a marxizmus-le ni nizmus kifelé vitelével. A választások sikeresek voltek, ennek tapasztalatait most elemzi a KB. Eddigiek során megállapítható volt, hogy a 2 év politikájának alapján széles pártonkivüli tömegek voltak képessek marxizmus-leninizmus alapján vinni a napi politikát. Elmondják az elvtarsak, hogy Magyarországon vannak olyan faluk, ahol a választást kizárólag pártonkivüliek készítették elő, egyetlen kommunista nélkül - és jól megoldottak. Ez a körülmény is figyelmeztet bennünket, ‘fontos feladatunk, hogy még _ nagyobb mértékben bízzunk a pártonkivüli tömegekbe, a népi demokráciához hü, pártonkivüli tömegekbe. Persze hozzá kell tenni, hogy ez a harc rendkívül bonyolult és csak az vállalja, aki meg is tudja oldani. Ilyen körülmények között könnyen lehet elcsúszni balra, vagy jobbra. Országosan lehet látni, hogy az ellenség a választás felhasználta arra, hogy elbújjon, elködösitse hadállásait. Neküak nagyon komoly politikai- elméleti tevékenységet kell folytatni azért, hogy üzemeinkben megtudjunk oldani egy sor dolgot. Sokat kell vitázni az emberekkel, a párttagokkal. Felmerül a békés átmenet kérdése, ma elméleteket csináltak, hogy a XX. Kongresszus megvitatta ezeket a kérdéseket alaposan. Azonban vannak ebben a kérdésben is kételyek és helyes azokat megvitatni. Alapkérdés, hogy a lenini normákat minden körülmények között betartsuk. A munkastílus terén az elmúlt évben az összes hiányosságokkal együtt ^ jó eredményeket értünk el. Egyetért Szorger elv társsal, hogy még többet kell kint lenni az emberek között, de mégis az, elmúlt fél év alatt ^ komolyan tudtunk egy sor dolgon változtatni, a munkatársak is. Megszűnt az az állapot, hogy a kisüzemekkel nincs foglalkozás. Néha persze a helyzet kényszerít arra, hogy oda járjunk ki többet, ahol több probléma vian. De most már elértük azt, hogy oda is elmegyünk, ahol viszonylag jó a munka, kevesebb s probléma. Alapkérdés a munkastílusnál a vezetők f és vezetettek közötti kapcsolat megjavítása minienhol* Ne legyen olyan dolog, hogy a z érdekeltek nincsenek megkérdezve a velük 'kapcsolatos intézkedésekről. A vezetés stílusához hozzátartozik a vezetés színvonalának megjavítása. Rá kell tárai arra az u'j útra, hogy igenis ha valaki kisebbségben marad egy-egy határozatnál, akkor az illetővel magával Jjcel'l végrehajtatni, ez főleg a jobb és.baloldali elhajlásra vonatkozik, illetve azok elleni harcra. Mindenki elsősorban a saját hibája ellen vegye fel a harcot. Nem ért egyet Szorger elvtárssal abban a kérdésben, hogy a hibák abból vannak, hogy mi mást mondunk és mást mond a minisztérium. Itt ott látja a problémát, hogy az üzem kommunistái sem- tudnak sok esetben megegyezői. Az a lényeg, hogy a kommunisták kijátszáfe egymást, na egy dolgoban Hoznak valami döntést, azt kimennek és azonnal közlik a haverokkal. Ezen sürgősen változtatni kell. Itt benn nálunk is vannak viták, nagy viták egyes kérdésekben, de innen nem megy ki semmi, nem játszik ki az elvtársak egymást. Legyen vita, az helyes, de ha kimennek az elvtársak az egységes álláspontot képviseljék, még akkor is, ha nem is értett egyet a többséggel. 4 8 . Y ——_____________________________ ^ ' é j » 2"
