Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1958-05-30
Feladatuk a jövő oktatási óv megfelelő előkészítése. A PB adjon felhatalmazást arra, hogy o PB valamennyi tagjavul e Ibe szó Ige sse ne k és a > megfelelő oktatási formába ossszák be őket. A jövőben el kell érni, hogy azok az elv tar 3a k, akik hatáskör ■szerint fo lelöse k egy-egy elvtársért, azok legyenek felelősek azért is, hogy az illető káder megfelelően képezze magát év közben. A jövő még egyszer nem enged meg ilyen mulasztást az oktatásban, mint; amit elkövettek ebben az esztendőben, bar kétségbeesésre nincs ok, mert a pártszervezete k ideológiai egysége me g’v un. Vorgu _Is_t_/án elvtjirsj_ Az ellenforradalom óta vannak ugyan eredmények, de a haturozuTök végrehajtásában, a kádermunkában vannak még korady’ fogyatékosságok. Ez összefügg a vezetés alacsony színvonalúvá. A jövő esztendőben nagyon komolyan figyelembe kell venni a vezetők politikai képzését, és a képzettségüknek megfelelő színvonalra kell Őket beosztani, Rá kell szőri tani a vezetőket arra, hogy politikailag képezzék magukat. A kádermunkával kapcsolatban az a véleménye - most, hogy ezt a hu*igád munkát végzik -, hogy a vezetők egy része' elszakadt a tömegektől. Hivatkoznak egyrészt arra, hogy sok a munkájuk, sok az értekezlet, de emellett nem is tartják fontosnak azt, hogy az emberek között éljenek. f* Az emberek, ha & vezető közéjük megy, úgy gondolkodnak "mégis csak egy vezető van közöttünk." De ha mindennap ott a vezető az emberek között, a ^ fennálló ellebtéb elsimul és mar szinte nem is veszik észre, hogy aki közöttük von, az a vezetőjük, ős ha naponta ott a vezető az emberek közöt , nem halmozódnak fel a problémák, mert naponta elmondják a problémákat és igy nőln«. a bizalom a vezetővel szemben. Nagyon sok esetbon előfordul, hogy a párt ás gazdasági vezetők azokat az embereket karolják fel, akik jól tudnak beszélni, "hallatnak" magukról, es kévéssé veszik figyelembe, hogy ki hogyan dolgozik, miiven a magatartása. A határozatok végrehajtásával kapcsolatban elmondja, hogy ők maguk is hajlamosak elsiklani a párthatározatok végrehajtása, ellenőrzése felett. (jeliért Fülöpné elvt.; Felveti a kommunisták szavahihetőségének kérdését, sokszor jönnek hozzá elv társak, okik elmondjak, hogy üzemükben ilyen es ilyen hibák vannak. Mikor azonban kéri, hogy mondja el pontosan, I e gy—egy eml i te 11 eset hogyan, mikor történt konkrétan, arra már nem hajlandók őszintén válaszolni. Ilyenkor előfordul, hogy kettőjük között feszültté válik a viszony, és ő nem tudja az eseményt kivizsgálni. Ezt a problémát is ^ szükséges ne k lát ja felvetni! A szabatf vélemény nyilvánítás érdekesen nyilvánult meg éppen a JKS2 programtervezetének tárgyalásinál. Tapasztalta, hogy nem szóltok hozza, es ez nem abból fakad, hogy a párttagság felkészült-e vagy sem, de meglátszott, mivel nem ertenek egyet, általában nem mer tó k a ppob -> lómat felvetni. Említette Molnár László élv társ, hogy létrejött az agitációs hálózat. Véleménye szerint ^helyes lenne, amikor egy-egy kérdést megbeszélnek, mindjárt arra is felhívni a figyelmet, mi az, amit a meghatározott anyagban fel kivannak használni a nevelésre, amit fő szempontként a tagsággal meg akarnak értetni, el akarnak fogadtatni. Gyjy qsó_ Fe re' n c e Ív tar s 1 Molnár elvtárs elemezte, hogy a kollektívák felhasználása nem kielogibő. Eljutottak odáig az üzemben, hogy a csucsvezebőseg vagy az alapszervezetek vezetőségei a legfontosab gazdasági, vagy politikai, jellegű kérdéseket meg/itatja, végső soron az olapszervezeti veaetosog oá a fórum, ahonnan a határozatok lejutnak és ahol az esetleges uelyi jellegű határozatok megszületnek. Nem utolsósorban itt történik a jjurt tagok kommunista szellemben való nevelése. Pl. üzemükben az alapszervi vezetőségek egy sor kérdést vezetőségi ülés ele vittek az elmúlt időkben, ás pl. legutóbb megvitattak az összevont * — ———■—^ #• f I » 1
