Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1958-12-22 - 1958-12-23
. ...... > *•••n i, - , _ Gy al: .os eÍv b írs, Főv író. 1 2au ác s 0kb• ooab.: l9'4U-bao po.ooo pedagógus volt, 19- -bán már üg.aoa. űz az roi.isi növekedés mutatja művelődési po.ilbikj.nr pozitív előroajl dósát. Ugyan akkor meg kell mondani őszintén, aogy pedag ó^uso i a lm* a jellemző •;> restség o politikai kérdéseit iránt, e ma rxi 3 b a- ie a i ni a t o mával be.; g ir.~nt« Bizonyos mértékig az oktatási munka üli előtérbe ős e nevelő munka háttérben, ráz abból adódik, aogy ómig oz okbab a; általános igazságokat tartalmaz, nem igényel határozott állásfoglalást, addig a nevelő munka határozott állásfoglalást igényel, a pedagógusok cserélgetésével nem tudjuk megoldani azt a problémát, kiszór! j o sí ti. 3 b’w. ü U ö U.r -áj ’Ól azokat .a pedagógusokat, akik o mai kor sze .lemében nem akarnak tonibaai, nevelni, som oldható ez meg őzért, ;ort országos v iszony 1c bban rendkivül négy a pedagógus alany, ő fő módszer, hogy talpraállítsuk és lelyes irányba tereljük még tévelygő pedagógusokat. A pedagógusoknak nemcsak a gyermekeket re 11 nevelni, hanem a szülőket is. gz még inkább aláhúzza a pedagógusok novelésének szükségességét, itt von nagy szerepe a szülői munkaközösségnek, A kommunista szülők rend kivül nagy hatást tudnak gyakorolni a pedagógusokra, kell is, hogy ilyen hatást gyakoroljónak. A tovább tanulásról; A munkás szülőknél jellemző, hogy gyermekeiket elsősorban technikumra akarjak járatni, hogy a tovább tanulással egyben szakmát is akarnak kezükbe adni. Ezzel nem tudjuk .legoldani az egyetemi hallgatók összetételinek helyes kiala iitásáb. ha a munkásszülők gyermekeiket nem adják egyetemre, akkor ez egyetem kény bele o felvenni jóformán mindenkit, aki jelentkezik. Gondot jelent az is, hogy 1957-58-030 a /III. ált.osztmlyosok 21%-a nem végezte el a 8* osztályt, hanem úgy akarnak tovább menni. A pedagógusoknál is át kell törzai azt az álláspontot/, hogy nagyon sok munkásszülő gyermekét megbuktatják, inkább nevelniük kell, mint buktatni. A napközi problémák megoldása, tanterem kérdése. Építünk ugyan tantermeket, de látni kell azt is, hogy 8.000-rŐl lo.ooo-re emelkedett az középiskolások szama, ami tantermet jelent. Ami még jellemző, hogy a technikumokban a legrosszabb a tanulmányi eredmény, /2..9Ö/' podig a technikumokra elsősorban a műn kisszülők gyermekei járnak. A. nevelés irányát a fizikai munkára való nevelésre kell állítani. Oda kell hatni, hogy az üzemek kapcsol- ba oz iskolákkal, ne Csak patronáló jellegű, hanem nevelő jellegű, is legyen, .liba az, hogy színházaink ifjúsági előadásokat nem adnak, és hogy félve nyúlnak a kierika 1 izmus elleni harchoz. hévész elvtárs, 3zabó Ervia Könyvtár ve-zc tője ; f Mikor tárgyaljuk a művelődési os kulturális problémáinkat, okkor látni kell hogy: "Mindenki csak olyan kalappal köszönhet, amilyen van neki'*, tehát ne követeljünk többet, aint amennyit a lehetőségek megengednek. A munkások kulturális érdeklődését jellemzi, hogy léáő-ban hatszor annyi könyvtári olvasó von, ..int a ...'elszabadulás előtti években volt, akkor volb 2o.ooo, most ího.ooo. a k-.cor 500.000 mony vet kölcsönöztek őst 4 milliót. Egy olvasóra átlag 53 könyv jut. iia a 3 zabó Ervin Könyv tárak körülményei nen/ lennének ilyen mostohák, akkor ezek a számok lényegesen szebbek lennének, á felszabadulás előtti években a gzabo Jrvin könyvtár dolgozóinak jutott idejük, hogy az olvasókat megfelelően irányítsák, most erye nincs leuetőségük* lem kielégítő a töny ve Hátas. A kőltsógvetés_ kevés pénzösszege / biztosit az újonnan megjelenő könyveit megvételére, ő könyvtárosok ^létszáma alacsony /közért munkát végesnek/, csak 0 könyvek ricserélosare jut idő. Kifogásolja, hogy az országban nincs egyetlen gye mmo p-so nyv t or sem, ami olyan helyzetet teremt a könyvi arakban, hogy képtelenek a gyermekek olvasmányait uelyes irányba vinni. 76 ;
