Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1958-02-18
F ' T ; \ I \ J egyzőkönyv az MSZMP III. ker.-i Pártbizottságábad 1953. február 18-án megtartott pártbizottság! ülésről. Jeleo vannak: A pártbizottság tagjai és a PB munkatársak. Igazoltan távol: Aradi István, Bátorfi Lajos, Czagány Ferenc és Rugg István elvtárs. Igazolatlanul távol: Horváth elvtarsnő, Bihari elvt. üdvözli a megjelenteket és az apparátus munkatársait. A mai pártbizottsági ülés anyagából rendkívül sok gyakorlati feladat végrehajtása következik és ezért volt szükséges a politikai apparátus részvétele is. A Politikai Bizottság határozatát Molnár László elvtárs ismerteti, majd Molnár Ernő elvtárs ad néhány kérdésben részletes tájékoztatást. Molnár László elvt-r: felolvassa a Központi Bizottságnak a pártszer— vezetékhez intézett levelét. Molnár Ernő elvtárs: Az ellenforradalom óta eltelt 15 hónap kemény harcot Jelentett. Komoly eredménye, hogy az Ideiglenes Intéző Bizottság, majd a Központi Bizottság vezetésével a párt megesSeödött, tekintélye megnőtt és ma a párt befolyása, vezetőképessége, súlya nagyobb, mint bármikor azelőtt. Megnőtt 8 tekintélye, mert valóban az egész nép érdekeit fejezi ki, mert kiküszöbölt nagyon sok olyan ellentmondást a parton belül, a népen belül, amelyek néhány éven át pártunk tragédiájához vezettek, mint egyik ok. Ma pártunk jobban támaszkodik a népre és keményen csap le az osztályellenségre, az osztályárulókra. Sokkal inkább megvan a szavak és tettek egysége, mint azelőtt. A 15 hónap alatt talpraálltunk, kérdések sorozatát lezártufcj sok-sok kérdésben az egész nép előtt világos a párt . álláspontja. A Központi Bizottság leszögezte, hogy eljön az idő, amikor a volt vezetők kérdését lezárjuk, és ez az idő most következett el. A határozat lényegében a párton belüli elhajlás, a marxizmus-len in izmustól idegen vonalvezetésnek egy kérdését veti fel, elsősorban - bár utal a másik vonalra is, a revizionista vonalat. A Központi Bizottság eddig sem, és most sem von egyenlőségi jelet e két fcar elhajlás között. Látni kell, hogy nem egyenértékű a páxkMxkeiBtiixafifc&áiá* két elhajlás, hogy a revizionizmus a burzsoáziának az ügynöksége a párton, a munkásosztályon belül, és éppen ezért veszélyes s mint látható volt, nyilt kompromisszumra vezetett a burzsoáziával az ellenforradalom idején. De látni kell azt is, hogy a másik vonal, bár nem ellenséges gyökerű,de vsgtelen dulyos hibákat jelent, amelyek végtelen súlyos tragédiához vezettek. Ezt is súlyosan el kell Ítélni, harcolni kell ellene, de mig egyik ellen harcolunk a párton belül, mi intézzük el magunk között, 8 másik ellen az egész államrend teljes szigorával, adminisztratív utón is harcolunk. Ilyen módon vessük fel ezt a kérdést az alapszervezetekben is, ne hagyjuk összeolvasztani a kettőt, dogmatikus, szektás vonások ellen harcolni? A dogmatikus gondolkodás nem mén fel az objektív helyze-V / . ..________________ ________________
