Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1989-05-27
MBWHWS^SWTOKJBa'KSií;.©' I f tö<2-f Ilyen a párt- és az állam szétválasztása. Nem lehet folytatni a régi párt-állam koncepciót. Hogy a párt- és az állami döntések összefonódnak kontroll nélkülivé válnak, szintén nincs idő ebbe belemenni. Ilyen a jogállamiság kiépítése, a személyi szabadságjogok kérdése, ilyen a pluralizmus,a többpártrendszer, általában az érdekviszonyoknak való teret engedés, a sokszínűség, sokszínű érdekek megjelenítésének alulról építkezése, szabadonhagyása és ösztönzése, és idetartozónak tartom a nyilvánosságot és általában a társadalmi demokratizmus kérdését is. Na most, ha valaki azt mondja, hogy ezekben nem történt, 1988 óta változás, azt hiszem az nem látja rendszeresen a folyamatokat. Végig kell ezt gondolni, ugyanakkor mégis tudom, hogy ezeket negatívan ^ éljük meg, mert áremelkedés van, mert a párt végülis szorul bizonyos kérdésekben hátrébb a régi párt-állam koncepciótól és ezzel összefüggésben az állampárt felfogástól, aminek az a lényege, hogy az államot is eljátszottuk, a tanácsot is, a kerületi tanácsot is, méghozzá úgy játszotta el a kerületi pártbizottság a kerületi tanácsot - és most a magam nevében beszélek -, mint volt kerületi elsőtitkár, hogy igazából nem volt szükség a tagságrg.mert jogosítványuk volt ahhoz a pártszervezeteknek a pártalapszervezeti vezetőségeknek, a kerületi pártbizottságoknak, hogy - külön jogszabály alapján - káderkérdésekben, személyi kérdésekben vagy I más kérdésekben, hogy álláspontot fogalmazzon meg, véleményt fejtsen ki, jogszerűen végrehajtásra kötelezettek voltak az állami szervezetek. Ennek megélése hasonló, mikor a régi időkben még a bérfejlesztés is a párttitkárok jogosítványa volt. Szeretnék emlékeztetni egy időszakra, tört és ebben én nem az alapszervezetnél látom a legnagyobb gondot, hanem elsősorban a politikai bizottságnál és a központi bizottságnál, ahol ez tört a leginkább jellemző volt a kormány és a politika összefonódására. Tehát itt egy több lábon álló, önkontrollt is biztositó döntési mechanizmusra van szükség, mert különben személyek függvénye, hogy egy társadalom milyen irányba fejlődik, hogy egy román vezetés jön létre, vagy egy magyar vezetés, amelyben szintén voltak, vagy vannak bűnök és hibák, mégsem azonos egy személyi diktatúrával. Hát ebbe tartozik és ez lenne a harmadik témaköröm. A párt reformja: ebből az állam-párt koncepcióból át kell térnünk a több párt rendszerbe működő politikai párt felfogásra, a mozgalmi párt felfogásra, a választási párt felfogásra, aminek az a lényege, hogy a tagság maga a párt. Aminek az a lényege, hogy ha valamiben közös nevezőre tudunk jutni, ha azért kitudunk állni, ha érvelni tudunk, ha megtudunk győzni másokat, akkor m f j I
