Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1985-02-23
II t I Hozzászólásom további részében ehhez kivánok csatlakozni. A vállalatunk.'. 10 ezer fős kollektívája nevében, - s helyzetünk azonossága miatt - talán mondhatom, hogy a textil-méterárut gyártó vállalatok vonatkozásában - szólok életünkről, gazdasági munkánkról. Kádár elvtárs a X. Kongresszus vitazárójában 1970 novemberében elhangzott szavaival kell kezdene, ami akkor a textilipar dolgozóinak hitet, biztatást adott. Idezem e felejthetetlen mondatokat : "... a magyar textiliparnak komoly jövője van, Nagyarányú rekonstrukciót tervezünk es ez meg is fog valósulni. E rekonstrukció nemcsak a termelőeszközök modernizálására terjed ki, hanem az ott dolgozók helyzetének javítására is. A magyar textilipar népgazdaságunk erős, egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata lesz és szükséges, hogy ennek megfelelő legyen az ott dolgozók helyzete is." A X. Kongr ess zusllelhangzottak megvalósítását a IV. ötéves terv textilipari rekonstrukciója során valamennyi textilipari dolgozó érzékelte. Az üzemekben került uj gépeken előállított korszerű termékekkel pótdni lehetett az átlagosat meghaladó létszámcsökkenés miatt egyébkent bekövetkező termelés csökkenést. A vállalati kollektívánk is uj lendületet kapott, aminek eredményeként : 1975-ben a Kongresszusi, majd 1978-ban a Nagy Októberi Szoc. Forradalom 60. évfordulója tiszteletére folyó munkaverseny kapcsán elnyerte az MSZMP. KB Vörös Zászlaját. A gazdasági helyzet ismert alakulása során szigorodó feltételek azonban a textilipari vállalatokat, elsősorban adottságaik miatt és nem az igyekezet mérséklődése következtében egyre inkább az iparin belüli "szegény rokon" szerepébe helyezték. Nem részletezem ennek megnyilvánulási formáit, az országos intézmények magatartásában, valamint a hírközlő szervek anyagaiban- de azt minden esetre mondhatom, hogy e sokszor "megbélyegző" megnyilvánulás inkább elkeseredést, mint cselekvése történő ösztönzést eredményezett. I . . . 33 “—óm. i
