Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1980-02-17
r • 1 . lt . Kedves Elvtársak! Tudatában vagyunk annak is, hogy a nagyarányú fejlődés, változás ellenére Óbuda még nem olyan, nem tudja nyújtani azt lakóinak mindazt, amelyeket terveinkben, elképzeléseinkben gondoltunk, amilyen ttörekvéseink szerint tenni szeretnénk. Tudjuk, hogy a gyors növekedés mellett ujabb feszültségek keletkeztek, pl. a kerület uj ós régebbi beépítésű részei között*3A lakótelepen élők közül sokan lebecsülik ellátásuk színvonalát a kerület külső, hegy-I vidéki részein élő családok szívesen elfogadnák ugyanezt. 1 Tisztában vagyunk azza, hogy a 10.000 lakásra váró ügyének megoldá-1 sáért további több középtávú tervidőszak erőfeszítései szükségesek. Ismerjük Szakorvosi Rendelőintézetünk zsúfoltságát, a várakozási idő növekedését, minden törekvésünk arra irányul, hogy a VI, ötévés tervben megépüljön egy szakorvosi rendelőintézet, A nagyvolumenü óvodai, általános iskolai férőhely bővülés tényei sem takarhatják el, fi hogy ezek az intézmények túlzsúfoltak. Ehelyen is szertném megköszönni a kerUlet egészségügyi, művelődésügyi dolgozóiaak,. ápolóknak,, óvónőknek, tanároknak orvosoknak azt az áldozatkész munkát, amellyel a tárgyi feltételek hiányát ellensúlyozni igyekeztek. A szocializmust épitő társadalmunk eredménye, hogy a nyugdíj nem kevesek kiváltsága, de nem kevesen élnek még olyanok, akiknek nyugdija nem biztosítja a gondtalan életet. Az állami szociálpolitika lehetségao gondoskodása mellett ezért a jövőben keresni kell az egyedülélő, alacsony nyugdíjból élő emberek társadalmi lehetőségeit is. Tisztelt Pártértekezlet! Óbuda fejlődésének üteme az ittélő emberek életszínvonala természetesen nem választható el a népgazdaság helyzetétől, személyes munkánk mennyiségétől, és minőségétől. Közismert dolog, hggy a lehetőségek mindig korlátozottak, az emberi szükségletek kielégítésére irányuló vágyak korlátlanok, igy a kijelölhető célok is tulajdonképpen korlátlanok lennének. Azt hiszem nem árt annak többszöri hangsúlyozása, hogy a haza, a főváros, a kerület csak annyit adhat lakóinak, amennyit személy szerint az egyes emberek tevékenységük eredményével közéleti csesI lekvésükkel, az elosztható anyagi javakhoz hozzáadtak. i i
