Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1970-10-17 - 1970-10-18
/’rtrt #í ' 'x kérdésekben, emberek megítélésében, ideológiai vitákban. De előfordul e nézet kiterjesztése a nemzetközi kommunista mozgalom néhány problémájára is. Sokan pl. a KGST eredményesebb munkáját is így gondolják megoldhatónak, de hasonló türelmetlenség mutatkozik a testvérpártok között folytatott viták, különösen a szocialista országok közötti nézeteltérések megszüntetésében. Egyes pártszervezetek nem tudnak megküzdeni a szélsőséges nézetekkel olyan kérdésben, mint pl. az ifjúság szerepe és helye társadalmunkban, vagy az évről évre visszatérő egyetemi felvételi rendszer és a pártonkívüliek funkcióba állításának kérdésében mutatkozó végletes álláspontok. Helyenként tapasztalható, hogy pártszervezeteink a napi gondok mellett elfelejtik eredményeinket, és időlegesen teret engednek pesszimista hangulat eluralkodásának. A nemzetközi helyzet alapvetően helyes értelmezése mellett a meglevő ellentmondások talaján újratermelődik — néha marxista köntösben — a nacionalizmus, pacifizmus, antiszemitizmus és kozmopolitizmus. A kispolgári ideológia tehát jelen van, bonyolultan, jobb- és baloldali nézetek keveredve mutatkoznak meg, néha azonos személyeknél. A szilárd marxista—leninista elvi alapokról folytatott kétfrontos harcra ma is szükség van. Ez napjainkban a kommunistáktól egyre nagyobb felkészültséget igényel. Az ilyen problémáknál ütközik ki, hogy a kevésbé képzett párttagok és pártvezetőségek egy részének kiállása a párt politikája mellett inkább érzelmi alapon áll, bizalmon nyugszik, és hiányos a tudatos elem. Gondot okoz, hogy az utóbbi időben nehezebben tudtuk megnyerni a fizikai munkás aktivistákat különböző szintű pártiskolai képzésben való részvételre. A marxista középiskolában és az M—L Esti Egyetemen viszonylag kevés az alapszervezeti vezetőségi tag, a munkások közül inkább a fiatalabb generáció (20— 30 év között) látja szükségét a tanulásnak. Pedig a szocializmus teljey felépítése nem biztosítható a tömegek — különösen a párttagok és munkák aktivisták — tudatos marxista szemlélete, állandó fejlesztése nélkül. 7 Eredményként fogadhatjuk el, hogy a pártszervek és csúcsvezetőségek többségében, az alapszervezetek egy részében a KB „Ideológiai irányelvei”neímegjelenése óta változott a szorosan vett termelési témák tárgyalási mo ja. Gyakoribbá kezd válni e témák eszmei-ideológiai megközelítése is, s ez a agság egyetértésével találkozott. Vannak azonban még alapszerve’ 0°^ a ta9BVÜlések alig különböztethetők meg a termelési értékezete t t A „nincs tiszta pártmunka” elve sok helyen úgy torzult el az évek során, ogy néhány pártszervezet tevékenysége átcsúszott a termelés közve en segítésére. A pártszervezetek elsősorban politikai testületek, melyekből természetesen nem hiányozhatnak működési területük problémái, de 1 £U t7>nern azonos a 6azdasági vezető testületével, vagy a szakszerveeve. nnél sokrétűbb, bonyolultabb: őrködniük, ellenőrizniök kell, Ibi 28
