Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1970-10-17 - 1970-10-18
kában is. A termelékenység kedvezően alakult, a gépipari vállalatok nyeresége több mint kétszeresére emelkedett. Többségük pénzügyi helyzete szilárd. A textilipari vállalatok nyeresége azonban a gazdasági reform bevezetése óta 20%-kal csökkent. Ez a folyamat mérséklődött és a Budapesti Harisnyagyárban, a Selyemkikészítőgyárban ebben az évben jelentős nyereségek keletkeztek. A Pamutnyomóipari Vállalat pénzügyi helyzete is számottevően megjavult; csökkenő készletek mellett, nyereséget biztosító árbevételt realizált. A vállalatok pénzügyi gazdálkodása jelentősen fejlődött. Az iparvállalatoknál egyre mélyebben megértett kérdéssé vált, hogy a vállalat megítélésének fontos mércéje a stabil pénzügyi helyzet. Az is figyelmet érdemel, hogy a dolgozók is számon tartják vállalatuk átmeneti pénzügyi zavarait és ez kihat munkahelyükhöz való ragaszkodásukra. A vállalatok pénzügyi szilárdságának megítélésénél figyelembe kell venni a gazdasági reform szigorúbbá váló és termelési költségeket növelő intézkedéseit. Ez, különösen a textil- és a téglaiparban okoz nagy gondot termékeik értékesítésének kötöttsége miatt. Az átmenetileg alkalmazott állami visszatérítés is jelentősen kisebb lett: 1968-hoz viszonyítva 1970-re: 370 millió Ft-tal csökkent. Ezzel az árbevételben elfoglalt aránya 14,6%-ról 8,4%-ra szorult vissza. Ügy ítélhető meg, hogy a gazdaságirányítási reform ezen a területen jól szabályozott, de nem teljesítette megfelelően azt a feladatát, hogy az egyenlőtlen indulási adottságokat segítette volna megszüntetni. Az irányító minisztériumok egy része ebben a kérdésben nem volt elég kezdeményező. A gyári kollektívák körében a munkások és a vezetők viszonyában a közgazdasági gondolkodás, a tulajdonosi magatartás megerősödött. Különösen azokban a gyárakban lehet ezt erőteljesebben tapasztalni, ahol a gazdaságirányítási reform (az induló adottságokat figyelembe véve) nem rakott túl nagy terheket a kollektívákra. Ott, ahol sokoldalúan alkalmazkodni tudtak a megváltozott körülményekhez és tartalékaikat összpontosítva a legfontosabb célok megvalósítására irányították, javultak a munkások körülményei, differenciáltabbá váltak a jövedelmek, a bérfejlesztést elsősorban a törzsgórda megtartására és nem az új munkaerő megszerzésére fordították. Ilyennek ítéljük meg többek között a Budapesti Harisnyagyár, a BRG, az MMG, a Selyemkikészítőgyár helyzetét. A harmadik ötéves terv időszakának munkamozgalmaiban tovább erősödtek a szocialista, kommunista jellemvonások. A szocialista brigádok száma (az abban résztvevőké is) megkétszereződött — a legszélesebb versenymozgalommá vált. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a brigádok felajánlásai a gazdaságosabb termelés, a közösségi élet, az emberformálást szolgáló célok megvalósítására irányuljon. A jubileumi versenyek keretei között, az új munkasikerek mellett, | * m
