Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/1)

1970-10-17 - 1970-10-18

kában is. A termelékenység kedvezően alakult, a gépipari vállalatok nyere­sége több mint kétszeresére emelkedett. Többségük pénzügyi helyzete szi­lárd. A textilipari vállalatok nyeresége azonban a gazdasági reform beve­zetése óta 20%-kal csökkent. Ez a folyamat mérséklődött és a Budapesti Ha­­risnyagyárban, a Selyemkikészítőgyárban ebben az évben jelentős nyereségek keletkeztek. A Pamutnyomóipari Vállalat pénzügyi helyzete is számottevően megjavult; csökkenő készletek mellett, nyereséget biztosító árbevételt rea­lizált. A vállalatok pénzügyi gazdálkodása jelentősen fejlődött. Az iparválla­latoknál egyre mélyebben megértett kérdéssé vált, hogy a vállalat megíté­lésének fontos mércéje a stabil pénzügyi helyzet. Az is figyelmet érdemel, hogy a dolgozók is számon tartják vállalatuk átmeneti pénzügyi zavarait és ez kihat munkahelyükhöz való ragaszkodásukra. A vállalatok pénzügyi szilárdságának megítélésénél figyelembe kell venni a gazdasági reform szigorúbbá váló és termelési költségeket növelő intézkedéseit. Ez, különösen a textil- és a téglaiparban okoz nagy gondot termékeik értékesítésének kötöttsége miatt. Az átmenetileg alkalmazott ál­lami visszatérítés is jelentősen kisebb lett: 1968-hoz viszonyítva 1970-re: 370 millió Ft-tal csökkent. Ezzel az árbevételben elfoglalt aránya 14,6%-ról 8,4%-ra szorult vissza. Ügy ítélhető meg, hogy a gazdaságirányítási reform ezen a területen jól szabályozott, de nem teljesítette megfelelően azt a feladatát, hogy az egyen­lőtlen indulási adottságokat segítette volna megszüntetni. Az irányító mi­nisztériumok egy része ebben a kérdésben nem volt elég kezdeményező. A gyári kollektívák körében a munkások és a vezetők viszonyában a közgazdasági gondolkodás, a tulajdonosi magatartás megerősödött. Különö­sen azokban a gyárakban lehet ezt erőteljesebben tapasztalni, ahol a gazda­ságirányítási reform (az induló adottságokat figyelembe véve) nem rakott túl nagy terheket a kollektívákra. Ott, ahol sokoldalúan alkalmazkodni tud­tak a megváltozott körülményekhez és tartalékaikat összpontosítva a legfon­tosabb célok megvalósítására irányították, javultak a munkások körülmé­nyei, differenciáltabbá váltak a jövedelmek, a bérfejlesztést elsősorban a törzsgórda megtartására és nem az új munkaerő megszerzésére fordították. Ilyennek ítéljük meg többek között a Budapesti Harisnyagyár, a BRG, az MMG, a Selyemkikészítőgyár helyzetét. A harmadik ötéves terv időszakának munkamozgalmaiban tovább erő­södtek a szocialista, kommunista jellemvonások. A szocialista brigádok szá­ma (az abban résztvevőké is) megkétszereződött — a legszélesebb verseny­mozgalommá vált. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták nagy erőfe­szítéseket tettek, hogy a brigádok felajánlásai a gazdaságosabb termelés, a közösségi élet, az emberformálást szolgáló célok megvalósítására irányuljon. A jubileumi versenyek keretei között, az új munkasikerek mellett, | * m

Next

/
Thumbnails
Contents