Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
_ - V. * \ - sry -A legdöntőbb pozitív tényező; maga a mai túrnadalmi valózug: a szocializmus építésének kézzelfogható eredményei, az o+azúz fej- 1 őclése , a dolgoaók hc.1 yzo ténok javulioa. A negatív hatások közül elsődlegesen az imperializmus' fellazító , politikája hat. Az imperializmus fellazító politikájúnak taktikai célja az ifjúság. Az impetialiata hatalmak propagandistái szembe a árják állítani az ifjúságot szocialista rendűkkel. Nemzedéki szemlélet^hirdetésével nyomást gyakorolnak a fiatalok és nem fiatalok felé céljaik elérése érdekében. A másik szükköriinek nem nevezhető negatív hatás az, hogy a kispolgári burzaoá életszemléletet még nem tudtuk felszámolni. Az fijuaágot pozitív éa negatív hatások egyaránt érik. Az ifjúság magábasziv mindent, arait" újnak vagy modernnek tart, de nem mindan áiatal tud különbséget tenni a jó és a rossz, helyes és helytelen között. A jó éa a rossz, a helyes' és helytelen elválasztása nagymértékben attól függ, hogy a felnövekvő gyermekeket, fiatalokat hogy neveljük, milyen hatások érik. lágy-egy fiatal magatartása, eletszemlelete általában attól függ, hogy a tőle idősebb ember, vagy a szülei hogyan élnek, példát mutatnak-e, mennyire egyezik környezetükben a kimondott szó a gyakorlattal. Az ifjúság nevelésében akkor tudunk előrébb jutni, ha megvédjük az ifjúság már kialakult szocialista vonásait éa az ifjúság megítélésével kapcsolatos szélsőséges nézetekkel szemben a valóságnak megfelelően ítéljük meg a fiatalokat. ' Egyetértünk a KISZ KB állásfoglalásában tett megállapítással, hogy az ifjúság helyes megítélése, helyes irányú nevelése megköveteli, hogy ne a kisebbségből, hanem a többségből Ítéljünk. Az“elbírálás mércéje az kell legyen, amit a párt minden ember megítélésének alapjává tett. Mit csinál, hogyan él és 'dolgozik, hogyan teljesíti kötelességét, mennyire segíti a szocializmus építésének ügyét. Ugyanakkor a fiatalok köreben'tapasztalt negatív jelenségek megkövetelik az^ifjuság körében végzendő nevelőmunkánk javítását. Ezt a feladatot önmaga a KISZ nem tudja megoldani, nagyobb társadalmi összefogásra van szükség, Kérjük a kerületi pedagógusokat, állami ea gazdasági vezetőket, kommunistákat, hogy a feladat megoldásában hatékonyabban segítsenek, mert e téren nagyon sok a tennivalónk. A beszámolóban és ajhellékletben adatok, szerepelnek a KISZ taglétszám alakulásáról 1962-től napjainkig. A Számok bizonyítják, hogy evrőlevre csökkent a KISZ taglétszám, a munkásfiatalok szervezettsége. A KISZ tömegbefolyása az ifjúéág^különösen a munkásfiatalok körében hem kielégítő. Ez tény akkor is, ha figyelembe vesaziik, hogy a beszámolási időszakban a gazdasági átszervezések következtében 22 KISZ a, lapafceíyezet távozott, illetve megszűnt kerületünkben. Ez 979 fő csökkenést jelentett. Kerületünkben oly nagy a fiatalok fluktuációja, hogy a 4 év alatt felvett 4*155 új KISZ tag nem emelte tartósan a taglétszámot. 1965-ben a kerületi PVB foglalkozott a munkásifatalok szervezettségével éa határozatot hozott a KISZ Bizottság feladataira. KISZ Bizottságunk arra törekedett, hogy a szervezeti élet szervezetebbé váljon, emelkedjen az üzemi taglétszám; Az 1962-es szintet?a munkásfiatalok azervezdfcsegeben#em értük el, de az üzemi taglétszám a fokozatos tervszerű tagfelvételek alapján 1966. január 1-től emelkedik. Pl. 1965-ben egesz evben 683 fiatal lett KISZ-tag,‘ebből 4ol üzemi, intézeti felvétel. 1966-ban csak az első félévben 4ol fiatalt vettek fel a]apszervezeteink,#bből 234 fő üzemi, intézeti, hivatali fiatal. A jobb tagfelvételi arány mellett az üzemi szervezettség továbbra is nagy szóródást mutat. Egyes üzemekben, intézményekben a 3o %-ot aem éri el, másoknál, de ezek kevesebben vannak 60 %-os
