Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
: rendszerünk ellenségeivel szemben. A politikai morált ebben az | időszakban is a nagy politikai tapasztalattal éa a több éves mö szolgálattal rendelkező elvtársak alakították ki. Dicsérendő, hogy naponta többen felajánlották szolgálataikat,olyanok is tették ezt akik korban már előrehaladottak, egészségük megromlott, a lelkesedésük az ügy iránti buzgalmuk mégis idehozta őket. Törekvésünk az, hogy egységünk harckészültségét, hadrafoghatóságát fokozzuk, javulást érjünk el a fegyelmi helyzetünkben, javítsuk az , állomány megjelenési es szolg-.i fegyelmét. Növeljük a kiképzés színvonalát. Mind ernelett nagyobb részt kell vállalnunk a pártszervezetek mellett és velük karöltve az állomány pol-i és erkölcsi nevelésében. El kell érnünk, hogy a munkásőr jobban értse a párt politikáját, nagyobb részt vállaljon a végrehajtásból, vódjeés hirdesse: pártunk a politikai kérdésekben elfoglalt álláspontját, nem kis energiával kell azon dolgoznunk, hogy éljen a munkásőr szocialista ember | módjára, segítenünk kell megszabadítani elvtársainkat az esetenként előforduló kispolgári és lump.tulajdonságoktól. Ebben a munkában kérünk a kerület pártszervezeteitől az eddiginél nagyobb segítséget, ügy vélem ma legfőbb sajátos problémánk a munkásőrség utánpótlása^^ biztosítása. Pártunk a munkásőrség fejlesztésére vonatkozó hatáirt eddig évről-évre tudtuk teljesiteni, de az őszinteség megkívánja, hogy arról is szóljunk az igényelt létszám biztosítása mind nagyobb nehézségbe ütközik, nagy gondot okoz ez a pártszervezeteknek és a ker-i vezetésnek. Nehezen érthető e probléma objektivitása akkor, amikor a ker-i párttagság több mint 18 %-a 4o év alatti korosztályból tevődik ki, s amikor a párttagságunk több raint 2o %-a nem végez semmiféle pártmunkát. Megítélésem szerint nem a szervezésben keresendő a probléma eredete, | hanem abban, hogy a párttagságunk egy jelentős része nem látja tevékenységünk fontosságát, hasznosságát. Ez a körülmény pedig egy általános gondra hivja fel a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a honvédelmi nevelés a párt propagandában, a tömegszervek nevelő munkájában nem kap kellő súlyt. Mi mással lehetne magyarázni azt, hogy aki csak teheti kihúzza magát a katonai szolgálat alól, hogy gondot okoz a t honvédségnek a hivatásos tisztek utánpótlása, hogy a rendőrség állandó létszám problémával küzd. A honvédelmi nevelés korltáozottságához jelentős mértékben hozzájárul a kényelmes kispolgári életforma veszélyes elterjedése, amikoris a megkötöttség a fokozottabb fegyelem az egyébként rendszerhü elvtársaknak is elviselhetetlen tehertételként jelentkezik. E kényelmesebb életformának megtalálták az ideológiáját is, hangoztatják, hogy a szocializmus építésének jelenlegi- szaka, szában a gazdasági épitő munka és az ideológiai nevelő munka kerül előtérbe. Anélkül, hogy ezt az igazságot tagadnánk meg kell jegyeznem, hogy fenti megállapítás nem teheti másodrendűvé honvédelmünket. Ezt a jelen nemzetközi helyzet nem teszi lehetővé. Nem marad más tehát a kényelem ideológiájából, mint az a várakozás, hogy majdcsak lesznek akik a honvédelem fontosságát megértik és feladják kényelmüket. A honvédelmi nevelésünket megítélésem szerint fokoznunk kell és annak arra kell irányulnia, hogy a fiatal párttagok közül nagyobb számban vállaljanak hivatásos és társadalmi alapon nyugvó fegyveres szolgálatot. Meg kell értetnünk a kommunista szülőkkel, hogy társadalmunknak nera- i csak mérnökre, közgazdászra van szüksége^ hanem honvéd és belügyi tisztekre is. Beosztásra való tekintet nélkül kell megérteniük a kommunistáknak, hogy amunkásőrség társadalmi jellegének az összetételében is kifejezésre kell jutnia. / A honvédelmi nevelésben fokozottabban be kell kapcsolódnia a KISZ-nek az MHS-nek és nem utolsó sorban az MTS-nek. 1,9 I-
