Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
» « A vita akkor már nem természetes állapot, amikor a vita lezárása után /mikor már el van döntve a kérdés/ határozat születik, mert akkor már az energikus tetteké, a végrehajtásé a szó. Nekünk van egy olyan tapasztalatunk, hogy az elvtársak itt összekeverik a kérdést. Azt hiszik, hogy korlátlan joguk van vitatkozni; azt hiszik, azért élnek vagy. azért párttagok, hogy mindég keressenek negatív /vagypedig csak általuk vélten negatív/ jellegű dolgokat. Pedig általánosságban a párttagokat nem az jellemzi, hogy -mert ők kommunisták - amikor eldöntötték a kérdést, akkor is meditálnák, hanem tudják, hogy végre kell hajtani az eldöntött kérdést. /jkv.: Kov./ Ha#gész párt-méretekben használjuk a vitát, nem oedig kommunista ertelemben, akkor a mi pártunkban a tevékenység 20-ad - 30-ad rendű volna; - de akkor gondoljanak arra, hogy semmiképpen sem érvényesülhetne a proletárdiktatúra'esetében a párt szerepe, s akkor cselekvőképtelenné válna a párt. Úgy gondoljuk, hogy a párttagság neveléséről -jogosan- sokat beszélünk, hiszen a-Sz.Sz.-tervezet is nagyobb követelményeket állit a párttagság elé. Valljuk be, hogy az utóbbi időben /és ennek vannak objektív okai is/, a mi párttagságunk közül sokan előszeretettel a fecsegést #s nem a vitát alkalmazzák. A kommunista párt egy nagy, zűrt egység; - ezt Axgy is lehetne használni, kifejezni, hogy demokratikus centralizmus legyen. Dobosné, Kakukné és Jámbor elvtarsak is emlitették hozzászólásukban ezt, s ha nem is pontosan és összeffiggéseben ugyanezt, de lényegében a párt egységéről, hatékonyságáról szóltak. Egy nagyon érdekes tételt állítottak fel amikor azt mondjak, hogy a pártmegbizatások konkrét száma nincs egyenes aranyban a párttagság politikai szilárdságával, politikai kiállásával. Ezzel nem vitázom, mert saját tapasztalatuk alapián állítottak fel ezt a tézist. Persze az is igaz, hogy ennek a másik oldala is valóság, mert van ennek ^egy ellen-párja is. - Sokszor egy politikai kiállás, nagyobb eredményt jelent, mint a pártmegbizatasok tömege, ill. nagysága. De, nem is ilyen értelemben akarok reflektálni és nem is kellene erről sokat beszélni, mert teljesen egyetértek a felszólaló Jámbor elvtarssal amikor azt mondja, hogy a párttagság aktivitása egészében úgy fogható fel, hogy milyen a vezetés és a párt politikai vonala - es ez, egészen le az alapszervezetekig vonatkozik; -hogy mit tesznek ennek realizálásáért. Ez a lánc 'az. ami az igazságot is magába foglalja. Úgy gondolom, hogy a kongresszus is megfelelő határozatot hoz erre vonatkozóan. Azért kell a pártértekezleten szólni arról, hogy az, hogy a mi pártunk a vezetőszerepét betartsa, az két alapon nyugszik; egyik a part politikájának helyessége, másik a párt egysége. /jkv.: Pir./ Ha ez a két alapfeltétel nein adott, akkor képtelen a párt a vezetőszerepét betölteni. E Pártértekezleten sajnos ugyan, ilyen nem véletlen és korlátozí®b. UPen vsszünk részt, ezért a Szépvölgyi elvtárssal úgy döntöt#nk, hogy a Buda-gesti Pártbizottság és a Központi Bizottság nevében tesszük szóvá azt, hogy /ami egy kerületi Pártbizottság tevekenysegében a legfőbb, mégpedig a két szerv megítélése szerint/ a kerületi PB fő-vonala egybeesik a két szerv politikai fő-vonalával. Azthiozem, hogy amikor egy kerületi PB munkáját értékelik, amikor megítélésre kerül a munkája, akkor a legfőbb dolog ez. A két szerv meghatalmazásából, a Pártértekezletnek jó munkát kívánok es'sok-sok sikert, kívánok munkájukhoz. /jkv.: Kov./ lyj á fi , - 39 '
