Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
r I Pártszervezetünk munkáját az elmúlt években a VIII.Kongr. majd a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek útmutatásai határozták meg. A VIII.Kongr. az iskolareform feladatául az ala^ismeretek korszerűsítését, az iskola- és az élet közelebb hozását, valamint az erkölcsi és a világnézeti nevelés megjavítását tűzte ki. Az^előkészítő időszakban a nevelési tervek és a tantervek megvitatása szinte valamennyi pedagógus érdeklődését felkeltette a korszerű szocialista nevelés- és oktatás problémái iránt. Párttagságunk ezeken a vitákon aktiv részvételével segítette a reform célkitűzéseinek megértetését és //% elfogadtatását, Párttagságunk néhány tagja alkotó munkával is rásztvett a reformdokumentumok előkészítésében /tankönyvek, rendtartás, érettségi szabályzat bírálata/. Ma már az általános viták helyébe, a gyakorlati megvalósítás kérdései kerültdc. Az uj tanterv újfajta módszereket követel az oktató munkában. A kommunista igazgató /Gatterer elvtárs/ folyamatos pedagógiai felvilágosító és nevelőmunkája eredményeképpen, tantestületünk tagjai kevés kivétellel áttértek a korszerű oktatási módszerek alkalmazására, melyek lényege, hogy biztosit/ják a tanulók tevékeny részvételét az ismeretek elsajátításában és a tanulót képessé teszik arra, hogy ismereteiről ne csak szavakban tudjon beszámolni, hanem azokat a gyakorlatban is tudja alkalmazni. Iskolánk több pedagógusa végez kísérleti munkát. A kísérletek tapasztalatai es eredményeit a párttagság taggyűlésen vitatta meg. A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek megjelenése után, a pártszervezet vezetősége egyetértett abban, hogy az irányelvek feldolgozása nem kampány-feladat. Miután munkaterületünk az ifjúság nevelése, ezért különösen fontos, hogy a pártszervezet és a ^tantestület valamennyi tagjának mindennapi munkáját gazdagítsák az irányelvek. Munkatervünk ennek szellemében született. Igyekeztünk az ideológiai, politikai szempontból fontos kérdéseket a taggyűlések napirendjére felvenni. Két tantestületi konferencián vitattuk meg az irányelveket, ahol igen élénk vita folyt és itt sikerült megteremteni a kapcsolatot az iskolai élettel. A konferenciákon kivül, egyéni beszélgetések is sűrűn zajlottak le. Tantestületünkben általában sikerült felkelteni az érdeklődést ideológiai-politikai kérdések iránt. Ma már nem csak^pedagógiai kérdések iránt érdeklődnek. Erkölcsi és világnézeti nevelési munkánk fejlődésében nagy szerepet játszott, hogy tantestületünk csaknem teljes létszámban résztvett a kétéves dialektikus ét történelmi materializmus tanfolyamon, kát éve pedig az "időszerű ideológiai kérdések" tanfolyamot végezzük. Igen nagy érdeklődést tanúsított a tan’ testület gazdasági életünk problémái iránt az uj gazdasági mechanizmus megtárgyalásakor. Élénk, több-órás vita, illetve beszélgetés alakult ki. Köszönetét szeretnék itt mondani patronáló üzemünknek, a Textilfestőgyár vezetőségének, hogy képviseltette magát a konferencián ás segített a' felvetődött. kérdések tisztázásában. Be, nemcsak elvont ideológiai kérdések, hanem a napi politikai ese^mányek is érdeklik és izgatják a pedagógusokat. Nagyrészük rendszeres újságolvasó, folyóiratokat olvasnak és gyakoriak a politikai tárgyú beszélgetések. Hiba lenne azonban, ha nem látnánk, hogy eredményeink mellett vannak még hiányosságok a pedagógusok ideológiai felkészültsége terén. Hogy csak egy példát említsek, mint általában, nálunk is akadnak pedagógusok, akik előtt tisztázatlan a szocialista hazafiaság fogalma; sőt, eléggé általános a nacionalista torzulás. Ezért hangozhatott el egy pártonkivüli pedagógus részéről olyan megállapítás, hogy Magyarországon 1945-óta megszűnt a hazafias nevelés. Pártszervezetünk érzi ennek a problémának a súlyát, éppen ezért vettük be munkatervünkbe a hazafias neveléssé] foglalkozó nevelési értekezlet tapasztalatainak megvitatását. . / . M 9 - 19 -
