Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
\ r, ' • -1! -1 Párthoz tartozó vagy párton kívüli tömegek, sohasem azért passzívak, ill. aktivak, határozatlanok, ill. határozottak, mert éppen ilyen kedvük van. Hanem ez mindenek előtt attól függ, hogy az eléjük állított feladatok, célok mennyire találkoznak helyeslésükkel, mennyire bírnak mozgósító erővel, mennyire tudnak megvalósításába bekapcsolódni. Ide tartozik az is, hogy az elmúlt hónapokban érezhettük az ár+ és bérrendezésekkel kapcsolatos problémák reakcióját.Az orszá- I gosan forgalomban volt rémhírekkel szemben a párttagság mindaddig nem állt ki határozottan, mig Kádár elvtárs nem nyilatkozott. A kozbe-eső vezetők szavára, nem mozdultak meg. Ezzel kapcsolatosan úgy vélem, szükséges tanulságokat levonni éppen a vezetésben. ;Az is tény, hogy a VIII.kongresszus óta nincs teljes egyetértés a párton, a párttagságon belül néhány kérdésben. Az viszont egyenes következmény, hogy amivel valaki nem-ért ©gye£» azért nem áll ki - vagy nem teljes mellel áll ki. Úgy vélem nyugodtan kijelenthető - üzemi pártértekezletünk ezt meg is tette hogy a politikai, gazdasági célok kialakításába, a munkahelyek ügyeinek intézésébe, ellenőrzésébe/a gazdaságirányítás mai rendszere mellett/ nemcsak a munkások, hanem a kommunisták sem tudtak és tudnak érdemben bekapcsolódni. Éveken keresztül mondogattuk j)l, hogy a dolgozókat már a terv készítésébe be kell vonni. Hibáztatták és hibáztattuk a különféle vezetőket, hogy ezt nem oldják meg. S, talán ma már azt is kimondhatnánk, hogy a tul-centralizált, tervlebontásos rendszerben, ez csak korlátozott, sok tekintetben formai lehetett. Ebben és hasonló kérdésekben az uj gazd-i mechanizmussal járó viszonyok^alapján, önállóság mellett, lesz lehetőség érdemi beleszólásra és ez, feltétlen akativizálni fogja a párttagságot is. • Összefoglalva tehát, azt állítom - legalábbis a harisnyagyári kommunistákra nézve hogy -megfelelő feltételek, -irányítási rendszer, -átgondolt, célszerű központi és helyi vezetés mellett, lekerülhet a napirendről e téma, hogy aktivak-e a párttagok? Másrészt a gártélet néhány konkrét kérdéséhez kívánok megjegyzést fűzni. Az ilyen kérdésekről szóló részei a beszámolónak, általában azt a képet nyújtják, hogy 4-évvel ezelőtt lényegesen gyengébben mentek a dolgok. Halványan van olyan érzésem, hogy évekkel ezelőtt sem ment a kerületben olyan rosszul a pártélet, de ezt a beszámolót előterjesztő kerületi PB, nyilván jobban tudja. , Azt azonban nyugodtan kijelentem, hogy munkahelyem pártszervezete több év óta kiegyensúlyozottan funkcionál, fejlődik. Konkrétan gondolok pl. az 52.oldalon olvasható értékelésre a "taggyűlésekről, azok szerepéről. Jelzem, hogy taggyűléseink rendszeressége jobb annál az átlagnál, mint -a fejezet 2.bekezdése mutat. Több évre visszamenőleg, nem volt olyan esztendő, amikor legalább 6 taggyűlést ne tartottunk volna, de rendszerint többet. Nem volt olyan nagy különbség az aktivitásban sem, mint a beszámoló 53.oldalának alján olvasható,. Ugyanakkor ránk is igaz, hogy az ezév augusztusi taggyűlések aktivitása messze kiemelkedik a szokásostól. Vitatkoznék az 51.oldal alján irt megállapítással két vonatkozásban is: 1/ Pártszervezetünkben semmiképp - de feltételezem, hogy másutt - sem az volt a helyzet, hogy csak a pártvezetőségeknek nem szimpatizált, hogy idén havonta kellett taggyűlést tartani; És felülről a kerületi PB, alulról a tagság- meggyőző munkája változtatta meg véleményüket. 0S Í 1
