Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
fejlődése. A szociális létesítmények még ma is sorrendiségben az utolsó helyet foglalják el. Az üzemek zömében az öltöző-férőhelyek, illetve szekrények száma kevés. A fürdőkben a gyakori helyhiány miatt nagy a tumultus és a vita. Az üzemi konyhák karbantartása és felújítása sok helyen elmaradt. Evek óta kifogásolja pártbizottságunk ezt a gyakorlatot, de még kommunista tisztségviselők sem tesznek ez ellen, pedig sokszor saját anyagi forrásaikból is megoldást lehetne találni. A munkásszállási viszonyokban javulást hozott, hogy felépült egy 1200 I személyes korszerű munkásszálló, amely megfelel a mai követelményeknek. Nagy befektetés árán tették kulturáltabbá a Gázművek és más üzemek munkásszállását is. Kedvező, hogy az utóbbi években az egészségre ártalmas munkaterületeken tovább csökkentették a munkaidőt (pl. a Gázgyárban 40 órás a munkahét a téglagyári kihordók is öt napot dolgoznak). A munkaidő rövidítése, illetve az 5 napos munkahét bevezetése, erősen foglalkoztatja a dolgozókat. Főleg az asszonyok között általános ez a kívánság. ■ ffilafí Az elmúlt 4 évben a kifizetett munkabérek mindenütt emelkedtek változó nagyságrendben (4-10%). Legkisebb az emelkedés a textiliparban. 1962-ben a kerületi munkás átlagkereset 1500,- Ft volt, ma 10%-kal magasabb. A textilipar és a gépipar között jelentékeny bérszint-különbség mutatkozik, ami'nem minden esetben indokolt. A bérezés ma is a leginkább vitatott kérdés az üzemekben. Az életszínvonallal kapcsolatos elégedetlen hangok száma növekszik. A munkások az évi 1-2%os bérnövekedést nem ismerik el javuló életszínvonalnak. Inkább ötévben egyszer, de számottevőbb emekedést! - mondják több helyen. Állandó jellegű a panasz az árak (főleg az idénycikkek) magassága miatt. A legkisebb felfelé irányuló ármozgásra érzékenyen reagálnak. Elismerik az egyes árcsökkenéseket, a kiárusítások kedvező hatását, de ezekről összehasonlíthatatlanul kevesebb szó esik. A kerületi lakosság javuló életkörülményeit igazolja, hogy az 1962. évi 4191 TV-előfizetővel szemben, jelenleg 13 241 az előfizetők száma. 1962-ben 93,5 millió volt a lakosság betétállománya, ma pedig 212 millió több mint kétszerese a négy év előttinek. A dolgozók életkörülményeinek változását sok tényező befolyásolja. A lakásgondok évek óta politikai súlyként nehezednek a pártra, mégsem kell szégyenkezve beszélni az elért eredményekről. Jelenthetjük a pártértekezletnek, hogy öt év alatt 1700-1800 család részére utalt ki a tanács új vagy használt lakost. A kiutalt lakások 80%-át munkások, illetve a termelést közvetlen irányítók kapták; a fiatal házasok részesedése több mint 25% a kiutalt úi lakásokból. 1962 és 1966 között 541 lakás, illetve családiház épült magánerőből a III. kerület területén, ami csökkentette az államra nehezedő terheket. m * •• ■ 'ii 18
