Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1966-02-03
t & Találkozott az anyagban olyan mondattal ia, hogy sor kerülhet expoit-kényszcrre. Ezt az anyag a 13• oldalon tárgyalja. Ez a rész is véleménye szerint alkalmat ad adminisztratív intézkedésekre. Javasolja, hogy az anyagnak összes többi ilyen kitételét át kellene alaposan gondolni, hogy megéri-e? A beruházások kérdésével az anyag részletesen foglalkozik, erre különböző lehetőségeket is felvet. Véleménye szerint ezt a részt is ki kellene egészíteni, elsősorban az anyagi felelősség kérdésével. Találkozott olyan gondolattal is, hogy a beruházásokat minden szinten időben kell elhatározni, a kivitelezést pedig rugalmasabbá kell tenni. A házilagos kivitelezést lehetővé kell tenni mindenütt, ahol az népgazdaságilag előnyös. Véleménye szerint a házilagos, saját erővel végzett munkánál nem kerülhető el, hogy ne gazdaságos kivitelezésre kerüljön sor. A beruházásokat ott kell kivitelezni, ahol azba leggazdaságosabban lehet végrehajtani* Veszélyesnek tartja az igazgatók meghatározott időre szóló kinevezését. Egy vezetőállás betöltéséhez a biztonság kérdése szükséges elsősorban. Egy vezetőnek azt tudni koll, hogy amit elkezd, annak megérlolődését is meg kell, hogy érje. Ha egy vezető tudja, hogy 4 év múlva leválthatjálc, akkor eleve nem kezd bele egy 10 évoo feladatba. A IV. fejezetben a személyi jövedelmeket tárgyalja az anyag. A napokban fog megjelenni a KSH-nak egy jelentése, amelyben vizsgálják az ipari munkások jövedelmének változását. Ebben megállapítják, hogy a segédmunkások jövedelme jobban növekedett, mint a szakmunkásoké, ami véleménye szerint nagyon káros tendencia. A munkások átlagjövedelme 1959-1964 közötti években 10%-kal nőtt, a műszakiaké pedig csak 4%-kal. Van egy olyan megállapítás az anyagban, hogy célszerű lehetővé tenni az uj mechanizmus bevezetése után, hogy az ipari üzemek - átmenetileg központi hozzájárulással - önállóan csökkenthessék a munkaidőt / egyes részlegekben, vagy a vállalat egészében/, amennyiben belső tartalékaik jobb kihasználásával biztosítják annak anyagi fedezetét. Ezt a megállapítást nagyon veszélyesnek tartja. Ez csábitó-erőt is jelent. A munkaerő káros fluktuáció'1 r i' A j i- 12 -